Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
1406 szükséges anyagi feltételek közötti összhang követelményeit. Úgy érezzük, hogy ezt az elvet nem s ikerült következetesen véghezvinni, legalábbis a törvényjavaslat 7. §a nem ezt tartalmazza. Eszerint ha a műemlék épületben van olyan épületrész, ami nem a képviselőtestület és szervei számára van használatban, az nem adható az önkormányzat tulajdonába. Visszautal a 2. § (4) bekezdésére, amely szerint ez államigazgatási kezelésbe kerül, ha az illetékes miniszter kéri. Ha ezt a javaslatot és ennek a megoldását konkrétan valahova behelyezzük, mondjuk a Pest megyei megyeháza épületébe, akkor az a helyzet ala kul ki, hogy ebben a szép épületben egy olyan közös tulajdon vagy közös használat jön létre, amiről a közmondás is azt mondja, hogy közös lónak milyen a háta. Itt csak eszmei hányadról lehet szó, hiszen ebben az épületben van a köztársasági megbízott hivat ala, a Munkaügyi hivatal és a Földhivatal. Azok a négyzetméterek, amelyek nem kerülnek önkormányzati tulajdonba, hanem ragaszkodnak hozzá, és ennek a tulajdonában vagy a kezelésében marad, akkor a működtetésnek, a felújítás, karbantartás összhangjának a hi ánya fog megteremtődni, mert négy szervet kell egyeztetni ahhoz, hogy bármit is csináljanak, és mivel a tulajdon csak eszmei hányad lehet, az udvar meghatározott százaléka ugyanúgy kerül ezek tulajdonába. Ezt a megoldást mi nem tudjuk támogatni. Azt elképz elhetőnek tartjuk, hogy a tulajdon használati joggal terhelten kerül átadásra, de nem értjük a megoldást, mert ha ez nem műemléképület lenne, akkor az önkormányzati törvény 107. § (2) bekezdése alapján de jure már most is az önkormányzat tulajdona lenne. A földdel kapcsolatban nagyon sok vélemény elhangzott. Önkormányzati tulajdonba kerül a belterületi állami tulajdonban lévő föld, a kizárólagos állami tulajdonba kerülő földek kivételével. Már most szeretnék egy jogi problémát jelezni: mi lesz az állam kizá rólagos tulajdonában, azt a későbbi törvények fogják meghatározni, mint például a földtörvény. Így ad absurdum az is előfordulhat, hogy visszamenőleges hatály problematikája fog felmerülni. Ha későbbi törvény határozza meg, hogy mi kerül az állam kizárólag os tulajdonába, az nyilván nem kerülhet önkormányzati tulajdonba, az átadás során mégis átadják, és a későbbi törvény kizárólagos állami tulajdonnak mondja ki, akkor nyilván visszamenőleges hatállyal kell elvenni. A javaslattal egyezően azonban egyetértünk abban a kérdésben, hogy minden belterületi föld nem kerülhet önkormányzati tulajdonba. Ha ez a megkülönböztetés azt a célt szolgálja, hogy belterületi beépített vagy beépített föld, hogy ezt a kérdést megnyugtatóan rendezze, akkor ezt igenis támogatni kel l, mert a beépítettséggel együtt a föld aedificium solo cedit elv alapján az üzem területe, a rajta lévő épülettel kerülne akkor az önkormányzat tulajdonába, vagy pedig egy óriási munka várna a telekkönyvi szétválasztásra és az egész ingatlan nyilvántartás nak új alapokra helyezése. Ezért ezt a javaslatot támogatjuk, legyen ez a megkülönböztetés olyan, hogy alkalmassá tegye az önkormányzati tulajdonba adásra azokat a földeket, amelyeken nincs épület. A vízi létesítmények önkormányzati tulajdonba adásával kap csolatban egyetértünk azzal, hogy a vízellátással kapcsolatos önkormányzati feladatokhoz jó, ha a tulajdonosi érdekeltség is kapcsolódik. Ez a kívánságunk még az állami tulajdonban visszamaradó vizi létesítményekre is fennáll, tehát ne maradjon állami mono póliumként vízgazdálkodás a maga hatalmas, bürokratikus apparátusával együtt intakt, szent és sérthetetlen, hanem az új tulajdoni struktúrákra való áttérést minél előbb lehetővé kell tenni ebben a kategóriában is. Nem érintettem az önkormányzati tulajdonba adás minden kategóriáját, bízom abban, hogy a módosító javaslatok úgyis teljes körűek lesznek. Pártunk is fog módosító javaslatokat előterjeszteni. A módosító javaslatok megvitatása, a használhatóak beépítése a törvényjavaslatba, véleményünk szerint alkal massá teszi a törvényjavaslatot arra, hogy úgy szolgálja és segítse az önkormányzati tulajdonok kiépítésével, biztosításával, hogy megfeleljen a jogalkotói és korrmányzati szándéknak is, annál is inkább, mivel a vita elhúzódása miatt szinte biztos vagyok b enne, hogy az önkormányzati hatásköröket érintő törvény vitája is valószínűleg megkezdődik, mire ehhez a határozathozatalhoz elérünk. Köszönöm a figyelmüket. (Jobb oldalon taps.)
