Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A földről szóló 1987. évi I. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ IVÁN, DR. (MDF)
1315 törvénnyel? A miniszterelnök úr kérdésére az Alkotmánybíróság egyértelműen lesz ögezte: alkotmányellenesnek tekinti, ha a tulajdonosok egyik csoportja igen, más tulajdonosok pedig nem kapják vissza tulajdonukat természetben. A kormánykoalíció ennek tudatában fél évi csűréscsavarás után elfogadta a kárpótlási törvényt, amely arról ren delkezik, hogy egyes tulajdonosok igen, más tulajdonosok nem kapják vissza tulajdonukat természetben. Nagy veszélyeket rejt magában, beláthatatlan következményekkel járhat, ha a törvényeket nem a tartalmuk, a lényegük, hanem megszövegezésük alapján ítéljük alkotmányosnak vagy alkotmányellenesnek. Veszélyes azért is, mert gyakorlattá válhat. Íme, máris ismétlődik, hiszen a napirenden lévő javaslat tulajdonképpen a kárpótlási törvény folytatása. És ahogyan az, ez is megjárta első fokon az Alkotmánybíróság íté lőszékét, és ez is alkotmányellenesnek minősült. Miért? Bizonyos földeladásokra hivatkozva a Parlament korlátozó intézkedéseket törvényesített, látszólag a szövetkezeti tagok tulajdonosi jogainak védelme érdekében, valójában az ingatlantulajdon befagyasztá sával a reprivatizációs törekvéseknek készítette elő a terepet, ennek érdekében korlátozta a tulajdonosok alapvető jogait. Ennek indoklását Cséfalvay Gyula képviselőtársam az előző napirend során részletesen kifejtette. Célja tehát egyértelműen a reprivati zációs elképzelések szolgálata volt. A törvénynek ezt a paragrafusát az Alkotmánybíróság alkotmányellenesenek minősítette és április 30ától hatályon kívül helyezte. Ennek tudatában és éppen ezért két kormánypárti képviselő céljában és tartalmában ismét ug yanazt a javaslatot terjesztette elő: korlátozni a szövetkezeti tagok alapvető jogait a reprivatizáció végrehajtásáig. Tehát a korábbi alkotmányellenes javaslat van előttünk, kissé kicirkalmazva ezzel az átdátumozással. Vajon lehetséges, hogy a Parlamentbe n ettől alkotmányossá válik? (Közbeszólás a jobb oldalról: Igen! – Enyhe derültség.) Az Alkotmánybíróság már említett határozatában valóban elfogadhatónak ítélte a tulajdonosi jogok korlátozását közérdekből és ha az elkerülhetetlen. De ezek a feltételek eb ben az esetben nem állnak fenn. Nem lehet közérdek a negyven évvel ezelőtti és Európában bizonyítottan életképtelen földbirtokszerkezet kialakítása, és nem elkerülhetetlen, hiszen a cél, a kárpótlás más eszközökkel is megvalósítható, ahogyan minden más tul ajdoni sérelem orvoslására a Parlament a kárpótlási jegyekkel ezt meg is tette. Tisztelt Országgyűlés! Módosító javaslatot terjesztek be, amelynek a lényegét az indoklásban és a részletes vitában fejtem ki. Azt javaslom Önöknek, hogy a napirenden lévő terv ezetet ne fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Szabó Iván képviselő, Magyar Demokrata Fórum. Kérem! Felszólaló: Dr. Szabó Iván (MDF) SZABÓ IVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedv es Képviselőtársaim! Nekem őszintén szólva – hallgatva itt a felszólalásokat – az a gyanúm támadt, hogy egyesek ezt a határidőkitolással összefüggő moratóriumot mint eladási moratóriumot tekintik. Eörsi Mátyás előbbi felszólalásából is arra a következteté sre jutottam, amikor ő itt nagyon aggódott, hogy befagy a külföldi kapcsolatrendszerünk, mintha arról beszélnénk, hogy nem lehet földet eladni. Kérem, szeretném fölhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét, hogy erről egyáltalán szó nincs! Ennek a törvény nek a meghosszabbítási kérdése, amit most Ómolnár Miklós és Torgyán József nyújtott be, mindössze arról szól, hogy nem lehet ellenőrzés nélkül eladni, hanem a vagyonellenőrző bizottságoknak az előzetes véleményét kell kikérni ehhez és ezek jóváhagyását. (T aps a jobb oldalon.)
