Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A földről szóló 1987. évi I. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
1316 Én nem tudom, hogy azok részéről kelle sanda szándékot feltételezni, akik korlátlan eladási szabadságot, vagy azok részéről, akik egy felülvizsgálati szabadságot akarnak megvalósítani? Kik azok, akik nem bírják ki, hogy felülvizsgáljá k ezt, ami lehet, hogy egykéthetes csúszást jelent, de semmi esetre sem jelenti a piaci viszonyok befagyasztását! Lényeges a kérdés azonban egyfelől, mert nagyon szeretném hangsúlyozni, nem szeretném, ha ebben a Házban csak az a vélemény hangzott volna el , mint hogyha ez a kárpótlási törvénnyel érintetteknek az érdeke lenne, hiszen földalapnak a megmaradása tulajdonképpen három, nagyon markánsan egymástól elkülönülő potenciális tulajdonosi réteget érint, és ez a moratórium, amelyik bizonyos kontrollhoz köt i a földeladásokat, mind a háromnak egyformán védi a jogait. A kárpótlási törvény keretében ez a Parlament – elfogadva azt a módosító indítványt, amelyik éppen a szövetkezeti tagság, a szövetkezeti alkalmazottak és az állami gazdasági alkalmazottak jogait volt hivatva védeni – elfogadta azt, hogy a kárpótlással érintett személyek előtt a szövetkezeti tagság és alkalmazottak részére földalapot kell elkülöníteni előzetesen, amelyből ez a rétege kapja majd a földigénye egy részének a kielégítését. Természetese n, ha a téesz eladja ezeket földeket, akkor ez a földalap is a priori eltűnik. A második érintett tulajdonosi kör a kárpótlással érintettek köre, akik azt hiszem, akármilyen vitát kezdeményezünk, mégis, Magyarországon másfél millió jogosult! A harmadik kör pedig, hogy a benyújtás előtt álló – vagy úgy tudom, már be is nyújtották a Parlamentnek – szövetkezeti törvény, amely egyértelmű, hogy az osztatlan szövetkezeti tulajdont mint fogalmat megszünteti. Azt hiszem, ebben mindnyájan egyet is fogunk érteni. Enn ek értelmében a maradó osztatlan földtulajdon a szövetkezeti tagság között kerül nevesítésre. Tulajdonképpen akkor, ha ezt a moratóriumot vagy eladási kontrollt nem vezetjük be, éppen a szövetkezeti tagság mint harmadik potenciális tulajdonosréteg alól is kihúzzuk a talajt, a szó szoros értelmében a talajt. Tehát egyszerűen nem értem az ellenkezést, mert a gazdaság működésének, a külföldi befektetésnek ez nem állja az útját. Ugyanakkor védi mindhárom tulajdonosi körnek, akik a következő rendezés során jutna k végső soron a tulajdonukhoz, jogos érdekeit, hogy egy szűk réteg, mielőtt a tulajdonosi pozícióba az arra jogosultakat beültethetnék, kirántsa azt a tulajdoni lehetőséget, hogy hozzájussanak ahhoz, amit egyébként más törvények számukra garantálnak. Nagyo n hamis és kétszínű játékot játszanék a Parlament akkor, ha egyidejűleg megszavaz egy kárpótlási törvényt, megszavaz egy földalapot a szövetkezeti tagoknak és alkalmazottaknak, és el fog fogadni egy szövetkezeti törvényt, ugyanakkor pedig sima arccal, szét tárt karral úgy csinál; de sajnáljuk, mindez írott malaszt, mert engedtük eladni a földet korlátlanul és ellenőrizetlenül. Ezért én javaslom ennek a törvénynek, igenis, a kiegészítésének – amit most Torgyán és Ómolnár képviselőtársunk benyújtott – az elfog adását. (Nagy taps a kormánypártok részéről.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik dr. Torgyán József képviselő, Független Kisgazda Párt. Felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendkívü l rövid időre kívánom csak igénybe venni türelmüket. Arra szeretnék rámutatni, hogy dr. Lakos László képviselőtársunk által felhívott alkotmánybírósági döntés lényegében egy jogszabályszerkesztési hiányosságot kifogásolt elsősorban. Nevezetesen azt a jogsz abályszerkesztési hiányosságot, hogy bár igaz az, hogy a törvény indoklása kimondotta ennek a korlátozásnak az ideiglenességét, azonban ezt az ideiglenességet nem az indokolási résznek kellett volna tartalmaznia, hanem a törvény szövegében kellett volna me gjelennie. Ez tulajdonképpen ugyanaz a konstrukció, mint a bírósági ítéletek konstrukciója, ahol a rendelkező résznek kell tartalmaznia magát a korlátozást, a korlátozás időtartamát, nem elegendő arra csupán az ítélet indoklásában utalni.
