Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 23. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: - ELNÖK (Szabad György):
1215 BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Nem. ELNÖK (Szabad György) : Nem. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítvá nyt 199 szavazattal 25 ellenében, 52 tartózkodás mellett elutasította. A jelentés 80. pontjában Salamon László, illetve ehhez kapcsolódóan a 86. pontban a gazdasági bizottság, a 94.ben az alkotmányügyi bizottság a gazdasági bizottság módosító javaslatához csatlakozva. (Közbeszólás középről. – Zaj, mozgás.) Kérem szépen, szíveskedjenek figyelni, megismétlem. És ha a végén nem jó, akkor kérek egy jelzést. A jelentés 85. pontjában Salamon László, illetve ehhez kapcsolódóan a 86. pontban a gazdasági bizottság, a 94. pontban az alkotmányügyi bizottság a gazdasági bizottság módosító javaslatához csatlakozva, a 404. pontban pedig ugyancsak a gazdasági bizottság egységet alkotó logikai egymásutánban és rendben az átalányérték kidolgozására tesz javaslatot. (Közbesz ólás középről: Nem jó.! Ez volt egy seregszemle. Most jön az indítvány. (Közbeszólások: Neveket kérünk! – Zaj.) Kérem szépen, nem sorolunk fel minden nevet, ez természetes, az eredeti. kérem, módosítás a 402. pontban, a rendelkezésemre bocsátott szövegben g épelési hiba van. Ez helyes. Tehát eddig volt egy seregszemle az érintett pontokról, most következik a tartalmi vonatkozás. Először e három javaslatról célszerű dönteni. Felhívom a figyelmet arra, hogy amennyiben e három módosító javaslat elfogadására sor kerül, úgy a jelentés 79., 80., 81., 82., 83., 84., 85., továbbá 87., 88., továbbá a 91., továbbá a 95. pontról nem kell szavaznunk, mivel azok nem az átalányérték koncepciója alapján kívánják a kárpótlás mértékét meghatározni. A könnyebb követhetőség érde kében a módosító javaslatokat egyenként szavazásra teszem fel annak ellenére, hogy, mint jeleztem, zárt logikai egységet képeznek. Így azonban a differenciált szavazásra is mód van. Tehát kinek a pap, kinek a papné alapon (Derültség. – Közbeszólás középen: A leány!) A jelentés 85. és 86. pontja alternatív megoldásokat tartalmaz a javaslat 3. §a (1) bekezdésére vonatkozóan. A 85. pontban Salamon László a kár mértékének megállapításakor az elvett dolognak a kárpótlási jegy kiállítása iránti kérelem előterjesz tésekori forgalmi értékét javasolja. A 86. pontban a gazdasági bizottság javaslata szerint a kár mértékét átalányértéken kell meghatározni. Az egyes vagyonelemek átalányértékéről pedig ugyanezen javaslat szerint a második melléklet tartalmazzon rendelkezés eket. Először – indokolást ne kérjenek – a gazdasági bizottság javaslatát teszem fel szavazásra a jelentés 86. pontja szerint. A javaslatot az alkotmányügyi bizottság támogatja, a költsgévetési nem tárgyalta. Miniszter úr egyetérte a gazdasági bizottság j avaslatával? BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Igen. ELNÖK (Szabad György) : Egyetért. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm. Az Országgyűlés ezt a módosítványt 179 szavazattal 34 ellenében, 68 tartózkodás mellett elfogadt a. Így természetesen a Salamonféle javaslat fölött nem kell szavazni. Most az alkotmányügyi bizottság javaslatát teszem fel szavazásra a jelentés 94. pontja szerint, amely a törvényjavaslat 3. §át új (3) és (4) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Lényege : a korábban szabályozott átalányérték magában foglalja az ingóságok értékét is, illetve egy vagyontárgy után csak egyféle kárpótlás járhat, de a tulajdonost illesse meg a választás lehetősége. Kérdezem miniszter urat: egyetérte a javaslattal?
