Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 23. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - Kérdések: - FAZEKAS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - POHANKOVICS ISTVÁN, DR. az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára:
1181 Kérdés: Dr. Fazekas Zoltán (SZDSZ) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "A győri központú Rába Gyár helyzete ügyében" címmel FAZEKAS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Áll amtitkár Úr! Az iparban a robbanás határát is súroló feszültségek elsősorban az elmaradott fejlettségű üzemeket befogadó térségekben keletkeznek. Strukturális, piaci helyzethez kötött problémák miatt azonban lassan nem lesz olyan területe az országnak, ame lyik védettnek tekinthető. A viszonylagosan fejlett üzemek lepusztulása véleményem szerint nagyobb probléma, mint a technológiailag elavultaké – nyilván nem szociális szempontok miatt, de nagyobb az az érték, amit elveszíthetünk. A technológiai szintet és a munkakultúrát is tekintve ilyen viszonylagosan fejlett vállalat a győri központú Rába. Ma ez a jelentős szellemi és fizikai értékeket tartalmazó vállalat csökkentett munkaidővel dolgozik. Napirenden vannak a kényszerelbocsátások, amelyek nem kímélik a jó l kvalifikált szakembereket sem. Az aggódás késztet arra, hogy választóim kérését is teljesítve feltegyem az államtitkár úrnak az alábbi kérdéseket. Vane a tárcának elfogadott, hatékony, cselekvésben is megnyilványuló stratégiája a technológiailag és szak emberellátottságot illetően is viszonylagosan fejlett állami vállalatok jövőjét illetően? Mi ennek a lényege? Második kérdésem: miért késik ezeknek a vállalatoknak a privatizációja? Igaze az a feltételezés, hogy a privatizációban tapasztalható késlekedés következtében a Rába gyár becsült értéke egyes vélemények szerint felére csökkent, közelítőleg. Harmadik kérdés: milyen konkrét lépések várhatók a közeljövőben a Rába vonatkozásában, mekkora leépülés várható, meggyorsulhate a privatizáció és ezzel a tőke befektetés, lesze jövője a gyárnak – és ha ilyen lesz, akkor milyen prognosztizálható? (Gyér taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Pohankovics államtitkár válaszol. Dr. Pohankovics István ipari és kereskedelmi minisztériumi á llamtitkár válasza. POHANKOVICS ISTVÁN, DR. az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Rába gyár problémái kapcsán az első kérdés általános értelmű, és a végén elhangzott, hogy mi a lényege a stratégiának. A stratégia lényege a viszonylag fejlettek megsegítése. Azonban egy rövid helyzetelemzéssel kell kezdenem a Rába példája kapcsán. A gépgyár valóban a gépipar egyik technológiailag, szakemberellátottságát illetően viszonylag fejlett vállalata. Ugyanakkor a R ába helyzete magán hordozza mindazokat a jegyeket, amelyek a magyar gépipar – már nyugodtan elmélyült válságnak nevezhető – helyzetét jellemzik, és ezen túlmutat az, hogy befejezetlen beruházások is súlyosbítják ezt a helyzetet. A Rába piacvesztéssel küzd, a főbb adatokat említem, amelyek elsősorban a szovjet és az egyéb szocialista piacok visszaszorulását jelzik, de a hazai, illetve konvertibilis piaci gondok is jellemzők. Az 1989. évi árbevétel 25,1 milliárd forint volt, ebből 8 milliárd volt a belföldi, 10,7 a szocialista, 6,4 a tőkés. 1990re az összes árbevétel 18,2 milliárdra esett vissza, ebből a belföldi 7,5re, tehát fél milliárddal csökkent, a szocialista export zuhant hatalmasat, 10,7ről 6,3ra és a konvertibilis kerek 2 milliárddal, 4,4 milliárd forintra. Ezek az adatok jelzik, hogy a vállalat növekedése, a volumenkibocsátások egyáltalán nem úgy alakultak, ahogy tervezték, és ezek az adatok jelzik azt, hogy az eredményességgel is nagy gond volt. Amíg 1989ben volt 2,4 milliárd forint nyereség, 1 990ben már csak… bocsánat, 1988ban volt a 2,4 milliárd, 1989ben a fél milliárd eredmény, 1990ben már több mint 2 milliárd volt a veszteség.
