Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 23. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - Interpellációk: - PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) - ELNÖK (Vörös Vince):
1171 PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Interpellációm megfogalmazását az a szándék vezérli, hogy a Parlament, a Kormány végre valóban nézzen szembe a bérből és fizetésből élő k gondjaival, a munka világában uralkodó rendezetlen állapotokkal és a növekvő feszültségekkel. Ne legyen letudható és betudható egynéhány napirend előtti felszólalással ez az égetően szükséges és megoldandó kérdés. Tisztelt Ház! Ma már 150 ezer ember munk anélküli, és ez a szám mértékadó becslések szerint ez év végéig megduplázódhat. Tovább csökken a reálbér, 1991ben a bérből és fizetésből élők húsz évvel ezelőtti színvonalon képesek csupán keresetükből eltartani a családjukat. A nyugdíjasok, a többgyermek es családok mellett a kétkeresős családok százezrei csúsznak le a létminimum alá, az a körül vagy az alatt élők közé. A régóta meglévő gazdasági és szociális gondok mellett a gazdasági rendszerváltás, a struktúra átalakítása tovább növeli a munkavállalók t erheit és abszolút kiszolgáltatottságát. Egyidejűleg rendezetlen állapotok uralkodnak a munkavállalók jogait, érdekérvényesítését biztosítani hivatott jogszabályok, intézmények területén, és a munkavállalók mai és jövőbeni helyzetét meghatározó privatizáci ós folyamatban. Tisztelt Ház! Megengedhetetlen módon késik a privatizációs törvény. Miközben mi itt hónapok óta vitatkozunk a reprivatizációról, a kárpótlási törvényről, aközben az országban játékszabályok nélkül, legtöbbször a munkavállalók teljes kizárás ával és rovására folyik a történelemben példa nélküli mértékű spontán privatizáció. Ugyancsak késik a munkavállalói részvényprogramra vonatkozó törvénytervezet megvitatása és annak parlamenti elfogadása. Átmeneti állapotok uralkodnak a munkaviszony jogi sz abályozásában is. A jelenlegi szabályok egy része ugyanis elavult, újak azonban nincsenek. Sokan hajlamosak ezt a helyzetet úgy értelmezni, hogy kiki saját belátása szerint cselekedhet, alkalmazzae vagy sem a ma érvényes törvényi szabályokat. Ez súlyos j ogbizonytalanságot teremt, amihez gyakran a kormányzati szervek rossz példája is hozzájárul, amikor érvényben lévő törvényi előírásokkal ellentétesen hozzák meg döntéseiket. Tisztelt Ház! Kiépületlenek, illetve nem működnek kielégítően az érdekegyeztetés f órumai sem. A kompetenciazavarok, egymás szándékai komolyságának megkérdőjelezése ott is aláássa az intézmény tekintélyét, ahol legalább valamilyen mértékben az még megvan. Ezért az ágazati, szakmai szinten a munkáltatók, a kormányzati szervek a rendezetle n viszonyok mögé bújhatnak, s ezért az egyébként érdemi tárgyalásokkal rendezhető konfliktusok országos szintre csúsznak, vagy végleg megoldatlanok maradnak. Sokan az érdekegyeztetés kiépületlenségéből fakadó felelősségüket a partnerek legitimitásának megk érdőjelezésével kívánják elleplezni. Ennek jele, hogy egyesek a valóban égetően szükséges törvényhozói döntések – mint a Munka Törvénykönyve, az üzemi tanácsi törvény megalkotása, az érdekegyeztetési mechanizmus kiépítése – helyett a szakszervezetek között i belső vitákba szeretnének parlamenti döntéssel beavatkozni. Mindezek a körülmények azt eredményezik, hogy ma egyre nagyobb a kiszolgáltatottság, a félelem a munkavállalók körében. Mindezek alapján kérdezem miniszterelnök urat, illetve megbízottját, várha tóe, hogy a Kormány radikálisan meggyorsítja a privatizáció alapelveit szolgáló törvényt, a munkavállalói részvényprogramról szóló törvényt, a Munka Törvénykönyve és az üzemi tanácsokról szóló törvény előkészítését. Másodszor: hogyan kívánja elősegíteni a Kormány a szakszervezeti szervezkedés szabadságát, valamint a szakszervezetek autonómiájának alkotmányos elve érvényesülését. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Schamschula György munkaügyi minisztériumi ál lamtitkár válaszol. Dr. Schamschula György munkaügyi minisztériumi államtitkár válasza
