Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TELLÉR GYULA (SZDSZ)
114 adtam be, és amelyben a foglalkoztatási törvénytervezet 28. §ának (4) bekezdését kívántam módosítani. Csak emlékeztetek rá, hogy ez a helye a törvénynek szankciókat helyez kilátásba azokban az esetekben, amikor a munkavállalók önként, saját kezdeményezésükre hagyják el a munkahelyüket. Ebben az esetben a törvényjavaslat ú gy rendelkezik, hogy a munkanélküli járadékot csak a munkaközvetítő hivatalnál való jelentkezés utáni 90 nap után folyósíthatják. Nos, ugyanerre, a törvényjavaslatnak ugyanerre a helyére vonatkozott Gaál Antal képviselőtársunknak egy korábban már ismertete tt javaslata. Talán nem haragszik meg Gaál Antal, hogyha nézeteimet az ő javaslatával vitatkozva fejtem ki, miután az én javaslatom ugyanezekre a pontokra vonatkozott, csak éppen ellenkező értelemben. Gaál Antal módosító javaslatának az indoklásából az tűn ik ki, hogy sokan a becsületes dolgozók közül nehezményezik, hogy munkakerülésre berendezkedő emberek a munkanélküli segélyre támaszkodva akarnak megélni, önként elhagyják a munkahelyüket, és ezzel voltaképpen növelik azoknak a számát, akik élősködnek a kö ltségvetésen. Úgy gondolom, hogy Gaál Antal képviselőtársunk nem rendszerében vizsgálta a munkaerőpiacnak a jelenségét, és ezért jutott erre a meggyőződésre. Igaz, hogy a munkaerőpiac az egy nagyon dinamikusan változó valami, mégis, hogyha egy adott pillan atát kimerevítjük, mondjuk, egy piaci szeletre vonatkozólag, akkor körülbelül úgy lehet leírni a munkanélküliségi helyzetet, hogy egy bizonyos típusú munkából mondjuk, van 100 munkahely, és ugyanakkor vannak 150en, akik azt be akarják tölteni. Ha egyvalak i ebből a százból, aki már betölti a rendelkezésre álló munkahelyek egyikét – egyvalaki – kilép, és elmegy munkanélkülisegélyre, akkor egy másiknak nyilvánvalóan felajánlja a munkapiaci szervezet ezt az állást, az illetőnek az együttműködés jegyében és a törvényi szabályozás értelmében azt a helyet el kell foglalni. Tehát miközben egyvalaki kilép a munkaerőpiacra, és esetleg munkanélkülisegélyt vesz igénybe, közben egy másik valaki pedig belép az illető helyre, és az már nem tart igényt a munkanélküliseg élyre. Tehát globálisan az összes kifizetés ugyanannyi marad. Ez az egyik dolog. Úgy gondolom, hogy pusztán azért büntetni valakit, mert elhagyja a munkahelyét, vagy általánosabban fogalmazva, hogy a munkaerőpiacon mozog, ezért valakit megbüntetni szerinte m nem lehet, és nem kell. Egy másik kérdés az, hogy vannake olyanok, akik a 100 és 150 egymással megfeleltetett számai között abba az 50be akarnak folytonosan tartozni, akik munkanélküli segélyből élnek. Ez már egy olyan dolog, amit szerintem is akadályo zni kell, de semmiképpen sem azon a módon, ahogyan azt Gaál képviselő úr javasolja. Mi történik ugyanis az ő javaslatának megfelelően? Ha valaki saját kezdeményezésre vagy akárcsak a saját kezdeményezés vélelmével kilép a munkaerőpiacra, akkor 150 napon ke resztül, gyakorlatilag 5 hónapon keresztül nem jogosult a munkanélküli járadéknak a felvételére. Hát hogy mit jelent az, hogy valaki 5 hónapig kereset nélkül vagy jövedelem nélkül van, azt, azt hiszem, nem kell különösebben ecsetelni. Ez egy igenigen súly os büntetése annak, hogy valaki a saját kezdeményezésére kilép a munkapiacra. Ráadásul erre a súlyos büntetésre azért sincs szükség, mert ha nemcsak a munkapiacot nézzük rendszerében, hanem egyszerűen ezt a törvényt, amelyet módosítgatunk, egy paragrafussa l odébb megyünk, akkor ki fog derülni, hogy nem kap munkanélküli segélyt, illetőleg be kell szüntetni a munkanélküli segély fizetését annak, aki nem működik együtt a munkapiaci szervezettel, például olyan módon, hogy nem fogadja el a felkínált állást, tehá t a mi munkanélkülink, mondjuk Gaál képviselő úr módosításának megfelelően, ha kilépett a munkapiacra, és a következő napon állást ajánlottak neki, és nem fogadta el, mert olyan munkakerülő, mint amiről szó volt, akkor a törvény úgyis megszünteti 90 napra a munkanélküli járadéknak a folyósítását. Én magam a következőket javaslom a törvénymódosításomban: azt, hogy valaki munkakerülőe vagy sem, ne vélelmezzük előre pusztán egyetlen kilépés alapján. Azt javaslom, hogyha valaki három ízben lép ki egy évben, ak kor a harmadik kilépésnél vélelmezzük már azt, hogy ő a
