Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke:
112 fogja írni magának ezt a reflex iót minden esetben. Én is minden esetben a továbbiakban is élni fogok azzal a jogommal, hogy elmondjam, ha a bizottság ott foglal állást, ahol nem tartom szakmailag megalapozottnak. Többször fog ez a plenáris ülés előtt elhangzani az elkövetkező időszakban . Ami a szociális bizottság részéről elhangzott: úgy érzem, nem voltam eléggé kifejező, bár minden, általa mondott gondolat a mondataimban benne volt. Elmondtam, hogy a világon mindenhol létezik ilyen járulék, ezeket a járulékokat be kell vezetni. Nem úgy szokás bevezetni egy újtípusú elvonást, hogy az előtte komplexen egy tételben elvont tömegből ezt nem engedem el. Ha közgazdaságilag előtte egy összegben elvontam mindent, ami a lakosság és a vállalati kör teherbíró képessége, akkor a finomító szabályokat nem illik bevezetni, csak oly módon, hogy egy időben az egyikben oldok, a másikat pedig bevezetem, ami szakmailag az egész világon ismert, megalapozott és még mértékében sem túlzott. Ezt is elmondtam, a javaslat is úgy szól, hogy a '92es adótörvények kapc sán van lehetőségünk arra, hogy megfelelően figyelembe vegyük, hogy egy új típusú járulék bevezetésre kerül, ezért a személyi jövedelemadó terhelését az állampolgárnak és a vállalkozási nyereségadó terhelését pedig a gazdálkodó oldalnak ennek megfelelően m érsékelni kell, mert azt hiszem, hogy sem a német, sem a francia modell, pedig nagyon magasan adóztatott országokról van szó, nem jó összehasonlítási alap, mert az átlagos elvonási mérték mindkét országban – pedig nagyon magas elvonási rendszerrel működnek – alacsonyabb, mint Magyarországon. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Soós Károly Attila, a költségvetési bizottság elnöke kétperces hozzászólással. Felszólaló: Soós Károly Attila, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság e lnöke SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke: Köszönöm, Elnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Olyan kérdéseket vitatunk most, amelyek nem pártok szerint osztják meg a Parlamentet, és így a bizottsági döntésekkel kapcsolatban föl merül az, hogy a bizottsági elnökök állást foglalnak. Palotás János két megjegyzésével szeretnék itt foglalkozni. Az egyik, amit arról mondott, hogy a privatizációs bevételt nem szabad folyó költségvetési kiadások fedezetére használni. Ezzel mi természetes en a legteljesebb mértékben egyetértünk. A bizottságban úgy foglaltunk állást, hogy mégis az adott célra ilyen eszközök fölhasználhatók beruházási jellegű kiadások fedezésére. Természetszerűleg a Kormánynak meg a Parlamentnek ellenőrizni kell, hogy az itt fölhasznált privatizációs bevételek ne haladják meg az itt eszközölt beruházási jellegű kiadásokat. Ha Palotás János úgy gondolja, hogy privatizációs bevételek beruházási jellegű kiadásokra nem használhatók föl, akkor szakmai egyet nem értés van közöttünk. A másik kérdés ez a javaslata Palotás Jánosnak, hogy 1992. január 1jétől kerüljön csak bevezetésre a járulék, amit a Szolidaritási Alap javára kell teljesíteniük a munkaadóknak és a munkavállalóknak. Palotás János itt nagyon lelkiismeretesen utánanézett annak, hogy hogy foglalt állást a költségvetési bizottság az ő javaslatával kapcsolatban, de valószínűleg nem nézett utána annak, hogy hogy foglalt állást a többi, idekapcsolódó módosító javaslattal kapcsolatban. Ugyanis a költségvetési bizottság nem támog atta a Kormány előterjesztését, annak ellenére, hogy a Kormány képviselői fönntartották az ülésen az álláspontjukat, hanem azt a módosító javaslatot fogadta el, amelyik szerint a járulék nagyságáról törvény intézkedik. Tehát a költségvetési bizottság nem t ámogatja azt, hogy most bevezetésre kerüljön, most elhatározásra kerüljön a 0,5, illetve 1,5%os járulék bevezetése, hanem azt támogatja, amit itt Palotás János az előbb szóban elmondott, hogy kialakulhat esetleg az év közepére olyan helyzet, amikor ez elk erülhetetlenné válik. Ennek megfelelően nem célszerű előirányozni az 1992. január 1jei bevezetést, mert akkor azt módosítani kellene.
