Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 16. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegezésére szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
1088 Fölmerülhet jogosan a kérdés, miért van szükség a Há zszabály módosítására akkor, amikor mindannyian tudjuk, hogy készülőben van az új Házszabály. Nos, az új Házszabály valóban készül, már két tervezet is elkészült ennek kapcsán, és olyan állapotban van, hogy valóban remélhető, egy vagy két hónapon belül ide a plenáris ülés elé kerül, és akkor valóban lesz új Házszabályunk. Azonban jelenleg még nincs olyan szinten, hogy kétharmados többséggel elfogadható formában lenne az új Házszabály. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy vannak olyan kérdések, amelyek feltétl enül és sürgősen megoldandóak. Racionalizálni kell a törvényhozás menetét, hogy az előttünk álló feladatokat megoldjuk, és ezt célozza alapvetően a kivételes eljárás bevezetését célzó javaslatunk. Ugyanakkor a javaslat másik részében átviszszük, átvinni ja vasoljuk a Házszabályba azokat az elsősorban az Alkotmányban bekövetkezett változásokat, amelyeket a Házszabály egyelőre még nem tükröz, és ezt a módosítást is – lényegében egy technikai, formai jellegű módosítás ez – ,a jelenlegi alkalmat megragadva azt ja vasoljuk, hogy tegye meg a Ház. Ami a kivételes eljárást illeti, az ügyrendi bizottság itt arra tesz javaslatot, hogy a nem kétharmados, tehát rendes többséggel meghozandó törvények, továbbá az országgyűlési határozatok javaslatait kivételes eljárás rendjé ben lehessen megtárgyalni abban az esetben, ha az Országgyűlésen jelenlévő képviselők kétharmad része így dönt. Mi a lényege ennek a kivételes eljárásnak? Az, hogy itt a tárgyalás tulajdonképpen és alapvetően a bizottságokban folyik le. Egy adott bizottság lesz a gazdája annak a javaslatnak, amit ilyen kivételes eljárásban tárgyalunk le, és ez a bizottság folytatja le a vitát. A plenáris ülésre pedig csak a bizottsági vitát követően kerül a javaslat, és a plenáris ülésen egy korlátozott vita folyik, aminek keretében csak az előadó – amennyiben nem a Kormány a javaslat előadója, akkor a Kormány képviselője – , az illetékes bizottság képviselője, a pártfrakciók egyegy képviselője, továbbá a pártokhoz nem tartozó független képviselők megbízottja szólalhat fel. Még egy szempontból különleges ez az úgynevezett kivételes eljárás: a szavazás szempontjából. Nevezetesen arról van szó, hogy itt csak azokról a módosító javaslatokról szavaznánk a plenáris ülés előtt, amelyek legalább egyharmadát a jelenlévő bizottsági ké pviselők szavazatának megkapta támogatásul. Tehát az a módosító javaslat, amelyik a bizottsági vita során az egyharmadot nem érte el, az nem kerül a plenáris ülés elé. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezt a megoldást esetleg majd lehetne alkalmazni a végl eges Házszabály kialakításánál, talán minden törvényjavaslatnál, így elkerülhetnénk azt a sokszor órákig húzódó szavazási procedúrát, ahol bizony olyan módosító indítványok felett is szavazunk, amely szinte semmiféle támogatottságot nem élveznek. Úgy gondo lom, hogyha egy vita során kiderült, hogy a módosító indítványt nem támogatja a Ház, akkor pusztán formális a plenáris ülésen való szavazás. A javaslatunkban még fontos elem, hogy különböztetünk aszerint, hogy milyen időtartamra tervezzük a javaslat megtár gyalását. Eszerint rendes és gyorsított eljárást képzelünk el. A rendes és gyorsított eljárás alapvetően abban különbözik egymástól, hogy mennyi időn belül lehet módosító indítványt előterjeszteni. Huszonegy nap a törvényjavaslat vagy határozati javaslat b enyújtásától számított határidő, amin belül rendes, de kivételes körbe tartozó javaslatoknál módosító indítványt lehet beterjeszteni, és nyolc nap a gyorsított eljárásnál. Ez lehetővé teszi azt, hogy kivételes eljárás keretében tárgyaljunk olyan törvényjav aslatokat is, amelyek valójában nagy előkészítést és hosszas vitát igényelnek. Például mindjárt itt van a számviteli törvény; ez szakmai jellegű törvény, tehát indokolt a kivételes eljárásban való tárgyalása. Ugyanakkor az nem lenne indokolt, hogy gyorsan tárgyaljuk, tehát behatárolt legyen a módosító indítványok előterjesztésének lehetősége. Ez tehát nyilvánvalóan a rendes tárgyalási menetbe tartozna a kivételes eljáráson belül. Egyébként – mint ahogy a kivételes eljárás elrendeléséhez, úgy – a gyorsított eljáráshoz is a jelenlévő képviselők kétharmad részének a szavazata szükséges, hogy ezzel mindenképpen
