Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
1075 távközlési alaphálózat kizárólagos állami tu lajdonban legyen. Tudjuk, szegény a költségvetés. A költségvetés fogja ezeket kiépíteni? Aligha. Koncesszióba fog kerülni? Nyugodtan megengedhetnénk, hogy tulajdont lehessen szerezni ezeken a javakon. Ugyanez a helyzet a közutakkal, repülőterekkel, kikötők kel és hasonlókkal is. A gazdasági föllendüléshez szükséges volna, hogy az állam ne terjessze ki a hatókörét feleslegesen ezekre a területekre. A következő témakör, amiről szólni kell, az a tulajdon terjedelme. A szocialista tulajdonjog az ingatlantulajdon nál a tulajdont tulajdonképpen csak a föld felszínére korlátozta. A tulajdon az ott levő növényeknek a gyökeréig tartott, az azon túl levő javakat – mint látjuk, a föld mélyének kincseit – az állam kizárólagos tulajdonába vonták. Ez megint nincs így a klas szikus jogrendszerekben, bizony a föld mélyének a kincse a legtöbb esetben azé, akié a föld felszíne, és ő rendelkezhet ezekkel a javakkal. Tudom jól, hogy ez a bányajogunkat új alapokra helyezné, ennek ellenére ezt a javaslatot meg kell fontolni, hiszen e z felel meg a piacgazdasági szükségleteknek és a magyar hagyományoknak. Ugyanez a helyzet a vadászati és a halászati joggal. Ha vissza akarunk térni a szokásos szabályozáshoz, akkor a Polgári Törvénykönyvből ki kell venni a szocialista vadászati és halásza ti jogot megalapozó speciális szabályozást. A kisajátítás ügye. A köztársaság Alkotmánya szigorú szabályokat rendelt a kisajátításra. Rögzítette, hogy kisajátítani csak közérdekből lehet, azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett. Ehhez képest a P olgári Törvénykönyvünk alkotmányellenesen "megfelelő" kárpótlással megelégszik. Azt hiszem, a teljes és a megfelelő között óriási különbség van, könnyű ezt belátni. Erre nézve – Szájer Józseffel ellentétben – úgy látom, beterjesztett a Kormány egy módosító indítványt, bár rendkívül aggályos módon nem ebben a csomagban, hanem az önkormányzatok hatáskörére vonatkozó törvényben, ami igen szokatlan gyakorlat, de az itt előterjesztett javaslat sem alkotmányos, hiszen csak annyit szól, hogy a kisajátított ingatla nokért kártalanítás jár. Ez a szöveg messzemenően nem felel meg a hatályos Alkotmány szövegének, hiszen nem teljes, nem feltétlen és nem azonnali a kártalanítás. Ezen túl hangsúlyoznom kell, hogy a hatályos Alkotmány csak az állam javára enged meg kisajátí tást. Hasznos volna, ha a mi jogrendszerünk közérdekből elfogadna olyan jogintézményeket, amelyek alapján nemcsak az állam javára lehetne kisajátítani. És utolszor a javaslatnak a tulajdonelméleti, illetőleg a jogiszemély- elméleti részéről szeretnék szóln i. A szocialistatulajdonelmélet, illetve jogiszemélyelmélet rendkívüli módon hasonlított a rendiségnek a tulajdoni, illetve jogiszemélyelméletéhez. A dolog lényege az volt, hogy egy hierarchikus rendszerbe rendezte a tulajdonformákat, pontosabban konstr uált egy új megosztást, a tulajdonjog alanya szerint tulajdonformákat kreált, és egy hierarchikus láncba fűzte, szinte egy hűbéri piramisba fűzte a tulajdonformákat. Ugye legfölül volt az állami tulajdon, a messzemenően szocialista össznépi tulajdon, aztán az ennél alacsonyabb rendű szövetkezeti és így tovább. A javaslat azt mondja, hogy ezek a tulajdonformák ezután egyenrangúak. Sajnos ez nem alkotmányos, mert ahogy Szájer József elmondta, az Alkotmány megszüntette a tulajdonformákat. Azt hiszem, az igazán jogállami megoldás az, amit a francia forradalom után a világ jogrendszerei csinálnak, ugye, a feudalizmusban voltak királyok, hercegek, grófok, bárók, rettentő sok minősége volt az embernek… A francia forradalom nem azt mondta ki, hogy ezek a minőségek e zután egyformák lesznek, egyenrangúak lesznek, hanem megszüntette ezeket a minőségeket. Azt javasolnám, hogy az előterjesztő fontolja meg azt, hogy a tulajdonformáknak a jogi garanciáját mennyire lehetne megszüntetni a Polgári Törvénykönyvben egy új kodifi káció nélkül is. Hiszen tulajdonformák nélkül működnek a hagyományos, illetőleg a modern jogrendszerek, valamennyi, amelyik jogállaminak tekinthető. Ugyanez a helyzet a jogiszemélyelmélettel is. A jogi személyeink is egy rendi láncba voltak helyezve, az á llam privilegizált volt, a társadalmi szervezetként privilegizált vezető szerepet betöltő
