Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
1073 szükség, amelyek kizárólagosan állami tulajdonban len nének. Ez persze természetesen politikai, illetve ideológiai alapon vitatható, de mindenesetre a törvényjavaslatnak meszszebb kellett volna elmenni ebben az irányban. A lista más gondokat is felvet. Teljes és pontos felsorolást nem tud adni. Az eddigi Polg ári Törvénykönyvhöz képest szűkíti a kört, de még mindig bennehagy olyan dolgokat, amelyeket vitathatunk. Csak két példát mondanék. Az egyik az országos vasutaknak a példája. Mi a helyzet például a részvénytársasági formában működő országos vasutakkal, mon djuk a GyőrSopronEbenfurti vasúttal. Jelentie a kizárólagosság azt, hogy más részvénytulajdonos sem lehet? Számos példa van külföldön egyébként magántulajdoni vasútra vagy telefonhálózatra, hogy még egyet mondjak. Még egy ellentmondásos kategória. A jav aslat e körbe beteszi a központi állami feladatot szolgáló ingatlanokat. Ez egy teljesen értelmetlen rendelkezés. Vegyük például a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, amelynek van egy épülete, de át akar menni egy másik épületbe, és értékesíteni akar ja a jelenlegit. Miért ne tehetné ezt meg? Elég nyilvánvalóan központi állami feladatot lát el. De csak hadd mondjak egy történelmi példát. A magyar Parlament eredetileg nem ebben az épületben kezdte a működését, hanem a mostani Bródy Sándor utcában működö tt, ahol most jelenleg az Olasz Intézet van. Hogyha akkor ezt a törvényjavaslatot elfogadták volna, akkor a Parlamentet nem lehetett volna – a Parlamentnek az akkori épületét – eladni. Teljesen értelmetlennek tűnik a rendelkezés, hogy ilyen típusú dolgokra is kivessük az államnak a karmait. A harmadik fő problémám a törvényjavaslattal még mindig a tulajdonjog korlátozására vonatkozik. A javaslat az eddigi Ptk.hoz képest tágítja az állam által forgalomképtelennek nyilvánítható dolgoknak a körét. A forgalomk épesség korlátozása – ezen gondolom, senki nem vitatkozik – egy fontos tulajdonosi jogot, a rendelkezési jogot érinti. Ha a törvény bármit forgalomképtelenné nyilvánít, akkor az államnak túlsúlyos beleszólást engedünk a jog gyakorlásába. Erre eddig sem vol t lehetőség, nincsen indoka annak, hogy ezt most bővítsük ki. A negyedik megjegyzésem inkább formai jellegű, de ez is érinti az állam és a magántulajdon között helytelenül megőrzött alá- és fölérendeltséget, hierarchiát. A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hog y az állam jogi személynek ismeri el a különböző szervezeteket, s egyben azt is kimondja, hogy az állam maga is jogi személy. Egy tiszta magánjogi alapú dogmatika szerint nem megengedhető, hogy kétfajta jogi személy maradjon, az egyik az állam, a másik ped ig minden más, amit az állam elismer. Ha ezt a szépséghibát nem orvosoljuk, akkor szintén megőrizzük az állam kizárólagos jogalanyiságát. A törvényhozó örül, hogyha olyan törvény kerül elé, mint a Ptk., hiszen nagyjelentőségű ügybe szólhat bele. Nehogy azo nban az öröm ürömmé váljon azáltal, hogy valamit elhibáztunk, vagy nem hajtunk végre következetesen. Összességében a fent elmondott érveim alapján elmondható, hogy a javaslat nem helyezi az államot a többi magánjogi személlyel egy szintre. Ebbe az irányba csak egy tétova lépést tesz, természetesen ezt a lépést megkezdi, de egy ilyen kodifikációs nyomásban nem valószínű, hogy nagyon rövid időn belül tovább lépne. Jelenleg ehhez annyit tudok mondani, hogy kevés. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach A lajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ) TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Először az örömömet szeretném kifejezni, hogy másfél év vel a köztársaság új alkotmányának elfogadása után a köztársaság Polgári Törvénykönyve
