Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
1072 tárgyalásakor hiába viaskodtam az Igazságügyi Minisztériummal ennek a kategóriának a versenyjogba való bevétele érdekében. A mos tani javaslat részben elégtétel az akkori elutasítás miatt. A javaslat által kitűzött feladat a Ptk.nak új szellemű, demokratikus Alkotmányunkhoz való igazítása, különös tekintettel a tulajdon intézményére. Ezekre szeretnék most kitérni, ugyanis ezt a fel adatot, ha terjedelmileg le is fedi a mostani Ptk.módosítás, azonban következetlenül oldja meg, véleményem szerint. Aggályaimat négy fő pontban rögzítem. Az első és talán a legnagyobb hiányosság, hogy a javaslat – és erre az igazságügyminiszter úr is uta lt, bár itt azt állította, hogy ez egy tévedés – nem foglalkozik a kisajátítás ma egyértelműen az Alkotmányba ütköző szabályozásának a Ptk. szintjén megjelenő problémáival is. Ugyanis itt nem elég más törvényeket és a kisajátításról szóló törvényerejű rend eletet módosítani, hiszen a Ptk.ban is van jogszabályi szöveg, amely a kisajátításról szól, és amely továbbra is ellentétben áll az Alkotmánnyal. Erről azonban nem szeretnék beszélni, mert feltételezem, hogy képviselőtársaim ezt részletesen el fogják mond ani. A második, jogi problémán túl, az egész jogrendszerünket érintő, tulajdonképpen gazdaságfilozófiai és politikai kérdés is egyben. Ez pedig a tulajdonjog egységének a kérdése. A javaslat kimondja, hogy egyenrangúvá kívánja tenni a különböző tulajdoni f ajtákat. Ennek az egyik eleme, hogy az eddig kiemelt úgynevezett állami tulajdont a többi tulajdonnal azonos szintre hozza. Erre az igazságügyminiszter úr is utalt az expozéjában. A modern polgári rendszerek nem ismerik a tulajdon egységes fogalmának felb ontását, megosztását. Alkotmányunk már nem állami tulajdonról beszél, hanem az állam tulajdonáról. Ez a jog szempontjából két nagyon különböző dolgot jelent. Az állam ugyanolyan magántulajdonos, mint bárki más. Hadd idézzek egy, a német jogról szóló ismert etésből: "A Német Szövetségi Köztársaság alapokmánya biztosítja a tulajdon védelmét. Az osztatlan és egységes állami tulajdon mint tipikus szocialista jogképződmény, teljesen ismeretlen. A közösségek, így az állam is, magántulajdonosként tulajdonosok, így például tulajdonos lehet a szövetségi állam, a tartományok, a különféle önkormányzatok vagy a szövetségi állam tulajdonában lévő jogi személyek, vasút, posta." Például a tulajdonjog bejegyzése az autópályák esetében a telekkönyvbe, a tulajdonos így szerepe l: NSZK Szövetségi Útügyi Igazgatóság – tehát nem valamifajta elkülönült állami tulajdonról van szó. A tulajdon tárgyai között semmiféle megkülönböztetés nincs, nincsenek olyan dolgok, amelyek kizárólag állami tulajdonban lehetnének, és nincsenek megkülönb öztető szabályok, amelyek a földre mint sajátos termelőeszközre az általánostól eltérő szabályokat tartalmaznának. Ennyit az NSZKnak a joggyakorlatáról. Visszatérve arra, hogy a javaslat egyensúlyba akarja hozni ezt a két tulajdont, véleményem szerint köv etkezetlenül jár el. Nem megy el megfelelően, nem éri el azt a hatást, amit kiváltani akar. Az állam ugyanis ugyanolyan magántulajdonos, mind bárki más. Az előttünk fekvő javaslat ugyan utal arra, hogy az állam is jogi személy. Jogi személyiségének az inté zménye és a Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozása ezt a célt biztosítani fogja. Nem helyezi azonban egy szintre az államot, mint a jog alanyát a többi magánjogi jogalannyal. Tulajdon és tulajdon közötti hierarchia megőrzésének a legegyszerűbb esete az állam kizárólagos tulajdonának, fogalmának a fenntartása a tervezetben. Ha az állam közjogi hatalmánál fogva úgy gondolja, hogy bizonyos dolgokra kizárólagos igényt tart, akkor jobb lenne, hogyha az Alkotmányban vagy más törvényben rendelkezne. Ez a rendel kezés azonban nem való a Polgári Törvénykönyvbe, ugyanis a Polgári Törvénykönyv főszabály szerint az egymásnak mellérendelt, vagyis azonos jogi személyek viszonyait szabályozza. Ide az államnak a kizárólagos igényeit betenni sérti a tulajdonosoknak az egye nlőségét. Az állam a polgári jogban csak úgy jelenjen meg, mint egy a sok tulajdonos közül. Tehát etatista csökevény a kizárólagos tulajdoni tárgyak felsorolása ebben a törvényben. A kizárólagos állami tulajdoni tárgyak kívánatos listája egyébként is állan dóan változik a gazdaságpolitika fordulataival. Nem szabad egy éppen uralkodó divatot rögzíteni a Polgári Törvénykönyvben. A klasszikus liberalizmus alapelve szerint az ilyen tulajdoni tárgyakra nincsen
