Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1065 Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy az alapvető magánjogi kódex újrakodifikálása, tehát egy új Polgári Törvénykönyv megalkotása szerintünk is elkerülhetetlen. Ez nyilván nemcsak az előbb elmondott rendszerváltozásból fakadó kötelezettség, de számos praktikus indoka is van, hiszen a Ptk. átfogó felülvizsgálata nélkül gyakorlati alkalmazása nehézkes és sok szempontból ma is napi problémát jelent. Szeretném bejelenteni – bár erre már sor ker ült más helyen és más módon – , hogy megkezdte a minisztérium a Polgári Törvénykönyv átfogó kodifikációs munkálatait, és a szükséges ütemben folyik a munka. Az előbbiek mellett és azzal párhuzamosan a gazdaság átalakulásának igényei és az egyéb jogfejlődés szükségletei szerint is, összhangban az újrakodifikálás mindenkor szükséges tevékenységével, lehetőség van arra, hogy a Polgári Törvénykönyv jelenleg érintett rendelkezései módosításra kerüljenek. Ezt a módosítási lehetőséget azonban csak a feltétlenül szü kséges és indokolt esetre tartjuk fenn, amikor teljesen indokolt, és mármár elodázhatatlan a megoldás. A harmadik, talán a legfontosabb indok a jelenlegi módosítással összefüggésben: meg kell szüntetni azt a tarthatatlan helyzetet, hogy a jelenleg hatályo s Ptk. a módosított Alkotmányunkkal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. Ez a harmadik feladat tulajdonképpen az a kívánt cél, amely az önök előtt lévő törvényjavaslat vitáját és mielőbbi törvénnyé emelését indokolja. A Ptk. rendelkezéseit összhangba szer etnénk hozni az Alkotmánnyal. Ennek is elsősorban a vagyoni viszonyokat érintő legalapvetőbb előírásaival. Nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, hogy a javaslat a Ptk. jelenlegi szerkezeti felépítésén és intézményi rendszerén alapvetően nem változtat, csak a legszükségesebb módosításokat és a hatályon kívül helyezéseket tartalmazza. Ugyanakkor az Alkotmány normatív tartalmú rendelkezéseivel ellentétes intézményeket szisztematikusan áttekintettük, és az egész Ptk.t érintően ez a szabályozás a módosítás kapcs án érzékelhető. Nem érintettük ugyanakkor az egyébként más szempontból felülvizsgálandó rendelkezéseket, amelyek nem kellően kikristályosodott elméleti alapvetésre szorulnak még. Így jártunk el akkor is, tehát nem érintettük a módosítással, ha az érintett rendelkezésről esetleg megállapítható volt, hogy az a piacgazdaság követelményeinek hosszabb távon még nem fog megfelelni, de jelenleg még nem rendelkezünk törvénybe foglalható állásponttal. Az elég régen benyújtott javaslatot kritikusai szerint bizonyos s zűkkeblűség jellemzi, tehát tulajdonképpen szerénynek minősítik ezt a módosítást. Elismerően kell elmondani ezzel kapcsolatban még egy fontos érvet, hogy a Polgári Törvénykönyv – azt kell mondanunk, hogy – a legjobb magyar civilisztikai hagyományokat követ ő és jelentős szakmai és tudományos alapossággal elkészített kódex. Méltatlan volna, hogy bármiféle jogi kísérletezgetésből és aktuálpolitikai csatározásokból kiindulva ezt az egyébként funkciójában még megfelelő törvénykönyvet alapvetően most kidolgozatla n álláspontként olyan terjedelmesen módosítsuk, ahogyan ezt kritizálói elvárták volna. Itt szeretnék egy pillanatra megállni, és visszautalni arra, hogy bár minden igyekezetünk az előbbi gondolatok jegyében arra irányult, hogy szakmai indokát adjuk a Ptk. viszonylag szűk körű módosítására vonatkozó elképzeléseinknek. A javaslat bizottsági értékelése sem volt mentes bizonyos pártpolitikai megfontolásoktól. Nincsenek ugyanis kétségeim afelől, hogy az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot nem szakmai okb ól tartotta alkalmatlannak az általános vitára. Erről a sajtóban már korábban volt szó. Egyébként is, ha voltak szakmai aggályok, azok a legjelentősebb részt illetően tulajdonképpen félreértéseken alapultak. Szeretnék egy példát megemlíteni ennek illusztrá lására. A bizottsági vitán aggályként merült föl, hogy a törvényjavaslat nem tartalmazza a kisajátítás és a helyi önkormányzatok alkotmányos szabályozása által szükségessé vált Ptk. módosításokat. Ez tényleg így van, de csak azért, mert a Parlament által é ppen az imént tárgyalt és a helyi önkormányzatok és
