Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
1012 Úgy vélem, nem kell többet mondanom, hogy kötelességemet e képzés tekintetében miként fogalmazom meg. Rendőri létszám. Az utcán lévő rendőrrel kapcsolatban, aki al kalmas arra, hogy a kialakuló bűncselekmény feltételeit megelőzze, hadd adjak egykét illusztrációt, számot. Magyarországon 467 lakosra jut egy rendőr. Spanyolországban 233ra, Franciaországban 266ra, Olaszországban 281re, nem folytatom. Ehhez kapcsolódi k a rendőri létszámmal kapcsolatban állandóan hangoztatott igényem a létszám növelésére. Miért tartom én ezt szükségesnek? És remélem, az 1992. évi költségvetésnél képviselőnő egyetértésére és pártfogására is számíthatok. Mert ha elegendő a rendőr, ha jól képzett a rendőr, akkor nem adódnak olyan esetek, amelyeknek a megoldása végső fokon a fegyverhasználat. Nem adódnak ilyen tragédiák, és nem adódik családok gyásza. Szükségesnek tartom azonban ismételten hangsúlyozni azt is, hogy jogintézményeink vannak. J ogintézményeink arra hivatottak, hogy elbírálják, jogszerű volt a használat, vagy nem. E jogintézményekbe vetett állampolgári bizalom rendkívül fontos a demokrácia és a köznyugalom érdekében. Én a tisztelt képviselőnő helyében így, részletes vizsgálódás né lkül nem vonnám kétségbe e jogintézmények elhivatott működését. Kérem válaszom elfogadását. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm belügyminiszter úr válaszát. Megkérdezem dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész urat, kíváne válaszolni az interpellációra. Igen. Átadom a szót. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőnő! Tisztelt Országgyűlés! Nekem a hozzám intézett kérdésekre kell válaszolnom. Az itt fölelevenített, tragikus végű rendőri fegyverhas ználattal kapcsolatban a tisztelt képviselőnő több kérdést vetett föl. Az előzményekről röviden annyit hadd mondjak, hogy itt január közepén született egy nyomozást megszüntető határozat. És ez ellen a határozat ellen az elhunyt édesapja által megbízott üg yvédek panaszt jelentettek be. Ebben a nyomozás több hiányosságát kifogásolták. A panasz benyújtását követően fordult a tisztelt képviselőnő épp ebben a teremben hozzám, hogy szeretne megismerkedni ennek az ügynek az irataival. Én azt gondoltam, hogy az or szággyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény alapján ezt nekem nemcsak lehet, hanem kell is teljesítenem, mert ez a törvény kimondja, hogy az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában segíteni, és részükre a munká jukhoz szükséges felvilágosítást megadni. Tehát ilyen meggondolásból kértem én fel az iratokat, a tisztelt képviselőnő azok tartalmával megismerkedhetett, s ha már fönt volt, akkor áttanulmányozták a Legfőbb Ügyészség szakemberei, és a nyomozást megszüntet ő határozatnak több fogyatékosságát észlelték, ezért végül is pótnyomozás elrendelésére vonatkozó utasítással küldtük meg a HajduBihar megyei főügyész úrnak, aki ennek megfelelő határozatot hozott, s jelenleg a pótnyomozás folyik. A következő kérdés arra vonatkozik, hogy ilyen korrekte általában az ügyészségi vizsgálat. Hadd mondjam el, hogy tavaly márciusban állították fel az ügyészségi nyomozó hivatalokat. Ezek az elmúlt évben pont 1962 ügyben folytattak eljárást, és a legjobb tudomásom szerint ezekben az ügyekben tisztességes, pontos szakmai munkát végeztek. Ebben az ügyben azonban komoly szakmai hiba volt az, hogy nem folytattak le nyomozási kísérletet, és szükség van kiegészítő orvosszakértői vélemény beszerésére is. A tényállás felderítése egyébként ebben az ügyben igen nehéz. A helyszíni szemle foganatosítására a cselekmény elkövetését követően csak két órával kerülhetett sor, és az idő
