Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
763 olyan kezelői jog intézményére hasonlító kérdéskör, úgy érezzük, úgy hisszük, hogy megvan a megfelelő megoldás. A fővárosnak alapvető érdeke, hogy a működési területtől függetlenül tulajdonába kerüljenek a műszakilag egységes egészt képező létesítmények és azok berendezései. Egy kicsit korrigáljuk a hirhedtté vált önkormányzati törvény 107. szakaszát, amenynyire lehet az önkormányzati törvény fővárosi részében. Olyan javaslatok, ötletek is felmerültek, amelyeket tisztelettel javaslok majd az illetékes bizottságoknak végiggondolásra. Ilyen például, hogy a kerületi önkormányzatokat, illetőleg a fővárosi önkormányzatot kölcsönösen elővásárlási jog illesse meg az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyon teljes körére. Általános észrevétel – ez szerintem el fog még hangzani, s ez 22 önkormányzat észrevétele – , hogy gyakorlatilag ez a törvénytervezet nem rendezi teljes körben a tulajdonlás kérdését, s az is – ami már itt elhangzott – , hogy vagyonleltárt kellene készíteni. Én hiszek abban, tisztelt Képviselőtársaim, hogy ez egy olyan kérdés, ami valamennyiünk kérdése. Ez egy olyan kérdés, amelyet a Parlament ugyan a saját hatáskörébe vont, de egész egyszerűen a konszenzusnak nemcsak közöttünk, hanem a fővárosi közgyűlés tagjai és a kerületi önkormányzatok tagjai között kell létrejönni. Úgy tudom Wekler Ferenc úrtól, hogy ma fél kettőkor létrejön egy sajtótájékoztató – amelyen sajnos nem áll módomban részt venni – , amely arról fogja tájékoztatni az ország népét, az embereket, akik tőlünk nem a veszekedést, hanem a megértést várják, hogy ez a konszenzus létrejött. Én azt tudom csinálni, hogy ezen anyag s a kapott egyéb szakértői vélemény alapján, amely némileg jogi szempontból precizíroz, benyújtok egy legalább 30 pontra kiterjedő részletes módosító indítványt, amely ugyan a nevemen fog futni, de nem az én érdemem lesz, legfeljebb annyi, hogy ezt megfelelő formába öntöm. Kérem Önöket, ha a ré szletes vita a jövő héten lesz, s ehhez nem lesz módomban hozzászólni, abban a szellemben gondolják végig, ahogy én most megszólaltam, s amennyire lehet, ami ebben szakszerű – vegyük figyelembe, s alkossunk pártsemleges, de a népet szolgáló jó törvényt. Én hiszek abban, hogy 168 évvel a magyar Himnusz megírása után, a Magyar Kultúra Napján a politikai kultúránk is ilyen magas szintűvé válik. Köszönöm, Elnök Úr! (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik Ráday Mihály képviselő a Szabad Demokraták Szö vetsége részéről. Felszólaló: Ráday Mihály (SZDSZ) RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gondban vagyok, mert nem írtam le semmit, csak egy idézetet, a többit megpróbálom kitalálni. Régóta udvarlok ennek a tárgykörnek, amelyet Budapestnek hívnak, t alán az udvarló szövegeimből valami eszembe jut. De jogforráshoz nyúltam, ahhoz a szerzőhöz, aki mint breviárium forgatható naponta, mindenre van valami okos mondata. Széchenyi István azt írta: "A szívből buzog minden. Magyarország szíve Pest és Buda. A sz egény szív persze poros és piszkos, de annál többet segíthetünk rajta. A szívet nem helyezhetem át máshová, de megszépíthetem. BudaPest fekvése kies, és olyan, mely egyesítő középpontnak sok tekintetben helyesnek lenni látszik. Nevét Budapestre kellene vá ltoztatni." 1846. Elég régen ezt gondolta ki Széchenyi István, s ez a hölgy, ez a Budapest, akinek oly régóta udvarolok, most valahogy furcsa helyzetben van, mert egyszerre többen akarják megkapni. (Derültség.) Nem az egészet, hanem úgy részleteiben, s val ahogy én úgy emlékszem, akkor jó a nő, ha egyben van. (Derültség és taps.) Ha mindenki egy darabot leszakít belőle, akkor talán nem azonos az élvezet. (Derültség.) Úgy gondolom, nem kellene ezt hagyni, s miközben örülök, hogy a kerületi polgármesterek és a főváros között vér és szenvedés árán végre van valami megegyezés a fő pontokban, a mi
