Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
764 Országgyűlésünknek mégis bizonyos szempontból úgy kellene csinálni, mint egy jó atyának, s azt kellene mondani bizonyos helyeken: "Fiúk, itt ne veszekedjetek, itt mi dön tünk." Beadtam néhány módosító javaslatot, s kérem a Ház hivatalát, tájékoztasson, mert nem tudom, mi a teendő, ugyanis el van gépelve az összes módosító javaslatomnak a sorszáma, 1098 helyett 1908at gépeltek, hogy ezt hogyan kell 67 esetben korrigálni, nem tudom. A javaslataim két dologról szólnak. Az egyik az a bizonyos városrész témakör, amelynek régi mániákusa vagyok, s boldog vagyok, hogy benne van az önkormányzati törvényben. Önök talán tudják, hogy a Városvédő Egyesületek voltak az első polgári kez demények az elmúlt időszakban, s ebből alakult ki végül is az a lehetőség, hogy vannak polgári körök, a polgári mozgalmak megindultak, s városrészi önkormányzatot kérnek, amelyet szerintem meg kell nekik adni. Ennek az önkormányzati törvényben kicsit részl etesebb szabályozását kívánnám szolgálni a módosító javaslataimmal. Úgy vélem ugyanis, hogy amikor szét akarják tépni a fővárost kerületeire, olyan kerületekre, amelyeket 1950ben nem a mai agyunk szerint alakítottak ki erőszakos vonalakat húzva, mint Afri kában az országok számára, nyersen szólva semmibe véve a történelmi városrészeket, akkor ezeket a kerülethatárokat nem lehet komolyan venni. S ha nem vesszük komolyan, én hiszek abban – akár ebben a házban ülök, akár nem – az ezredfordulón nem valószínű, h ogy ugyanazokat a kerülethatárokat fogom találni Budapesten. Talán az a legegyszerűbb, ha megadjuk a történelmi városrészeknek a kezdeményezés lehetőségét. Hadd próbálja ki Víziváros I. kerületi és a II. kerületi része, hogy kedvük vane együttműködni, és a szinte semmivel el nem választott XI. kerületi Gellérthegy és az I. kerületi Gellérthegy tudnake együttműködni, s sorolhatnám a többit is. Hadd próbálják ki azok a XVII. és XVIII. kerületi lakosok, akik több – valaha önálló – városból vannak összeolvasz tva, tudnake önállóan gondolkodni ezen a területhatáron belül, vagy nem tudnak. Úgy vélem, ez a mostani végére, vagy következő parlamenti ciklusunk elejére kiderül, s akkor meg lehet húzni az új határokat, addigra kiderültek az igények. Énszerintem a fővá rost, miközben a kerületek szét akarják szedni, sokkal jobban szét kell szedni kis városrészi önkormányzatokra, hogy azok együtt gondolkodva újra megalkothassák Budapestet, az egész fővárost. Ez ügyben kellene ezt a dolgot megcsinálni úgy, hogy közben vigy ázunk bizonyos szempontokig arra, bár ezek piti dolgoknak tűnnek és mégis fontosak, hogy legalább szimbólumaiban ne essen szét. Nem mindenki fővárosi lakos ebben a Parlamentben – még ha átmenetileg az is – , így nem tudhatja, hogy ma a főváros kerületeinek egyik része úgy hívja magát mondjuk, hogy Terézváros, Kispest, a harmadik Angyalföld. Ebből Terézváros és Kispest rendben van, mert a kerület és a terület azonos, de Angyalföld nem azonos, mert ott van Újlipótváros és Vizafogó és Népsziget és sok minden eg yéb. S Újpest valaha önálló város volt, akár használhatná saját címerét, úgy mint IV. kerület, mert odatartozik Békásmegyer és Káposztásmegyer és más is. Egyszerűen meg kellene próbálni azt megvalósítani, hogy a régi önálló városok, amelyeket a Rákosirend szer benyalt a fővárosba, megtarthassák a jelképeiket, de ne erőltessék rá a kerület másik városrészeire, ne úgy üljenek össze, mint a múltkor, amikor volt egy, a külföldiekkel lebonyolított összejövetel, s az amerikaiak nem értették, hogy ezek mind főváro si képviselők, s az egyik azt mondja az Erzsébetvárost képviseli, a másik a XIV. kerületet, a harmadik Terézvárost, a következő a XXII. kerületet, hogy van ez ebben a városban. Jó lenne, ha minden város használhatná a neveit, de használja a sorszámot, 22 d b kerület van. Az egyik elkezdi használni az ország címerét, a másik a főváros címerét, a harmadik csináltat magának újat. Miért ne használhatná az újat is, de használja a főváros címerét és színeit, ne az országét bizonyításul, hogy ő nem tartozik ehhez a fővároshoz. Ez a fajta szétesés bizonyos szimbólumrendszerekben is jelentkezik, amelyektől meg kellene mentenünk ezeket a területeket.
