Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - HÁMORI CSABA (MSZP)
750 Felszólaló: Hámori Csaba (MSZP) HÁMORI CSABA (MSZP) Tisztelt Országgyűlés! Bibó István a magyar közigazgatásról írott tanulmányának bevezetőjében a jó igazgatás mércéjét abban látta, hogy az igazgatásban részt vevő személyek és az igazgatás által érintett lakosság közigazgatási szempontból azonos nyelven beszélnek, vagyis ugyanazt értike a különböző kifejezéseken, mint a másik, s tisztán és világosan bele tudjáke élni ma gukat a másik helyzetébe. Ehhez azonban legalábbis beszélő viszonyban kell lennünk. Az ellenkező véglet pedig Bibó István szerint merőben idegen igazgatás, ahol az igazgatásnak olyan hatalmi, uralmi céljai vannak, melyek teljesen függetlenek az igazgatás á ltal érintett lakosság életétől és szükségleteitől. Mindenféle igazgatás valahol e között a két véglet között foglal helyet, és nyilvánvalóan annál jobb, minél inkább meg tudja közelíteni az önigazgatás ideálját. Tisztelt Ház! A magyar polgárosodás korábbi időszakából ismertek e két véglet között mozgó törekvések eredményei, kudarcai, tehát van hasznosítható történelmi tapasztalatunk, s ezek európai összehasonlításban is megállják a helyüket. Ugyanakkor a történelmi tapasztalatok arra is felhívják a figyelm ünket, hogy a polgári közigazgatásnak miért sikerült, illetve miért nem sikerült a két szélső pólus, vagyis a centralizált szervezetű ágazati irányítás és a decentralizált igazgatás közötti egészséges arányoknak megfelelni, illetve nem megfelelni. Arra is figyelmeztetnek ezek a tapasztalatok, hogy a végrehajtó hatalom mennyire tud, mennyire mer, mennyire akar önkormányzati szervek útján működni, és mi az oka annak, ha főképpen központi szervei útján kívánja céljait elérni. A történelmi tapasztalat arra is j ó, hogy a közigazgatást mint folyamatot is értelmezzük, és idejében észrevegyük a centralizációra való hajlamot, ennek nem kívánatos törekvéseit. A kérdés ma is az: az autonómia lehetőségeinek törvényi és anyagi feltételeit segítjüke elő, vagy a centraliz ációs törekvéseknek engedünk a kívánatosnál nagyobb teret. A szocialista képviselőcsoport véleménye, hogy ez a törvénytervezet elsősorban centralizálni akar. Tisztelt Ház! Az előkészítők minisztériumonként rendkívül eltérő megoldá sokat tartalmazó, nagyon eltérő színvonalat mutató s ebből következően szemléletében sem egységes jogszabálytervezetet nyújtottak be a parlamenti vitára. Az egyszerű megoldás az lenne, ha az Országgyűlés a törvényjavaslatot ebben a formájában nem tartaná a lkalmasnak a vitára, és egyidejűleg kötelezné a Kormányt arra, hogy szakszerűbb, belső szerkezetében koherens, szemléletében is összhangot mutató előterjesztést tegyen a közeljövőben az Országgyűlésnek. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy az önkormányzatok szabályozó törvény hiányában cselekvési lehetőségeikben erősen korlátozottak, a gyakorlati teendők halogatása, a bizonytalanság be nem pótolható veszteségeket okoz. Ha ez az állapot tartóssá válik, akkor az önkormányzati szervek működése, az egész helyi é s területi államigazgatási tevékenység lehetetlenné válik. Ennek felelősségét érezve a javaslatom ezért az, hogy az Országgyűlés a kivitelezhető javításokat és módosításokat elvégezve a törvényt olyan átmeneti megoldásként fogadja el, melyet a későbbiek so rán már a gyakorlat tapasztalatait is felhasználva módosítani lehet. Ez ugyanis a kisebbik rossz. Mindezt azért hangsúlyozom, mert ma is fennáll a veszélye a magyar polgári közigazgatásra korábban jellemző szervi betegségnek, amelynek okát az őszinteséghiá nyban kereshetjük. Fő motívuma pedig az, hogy a végrehajtó hatalomban érdekelt erők nem egy folyamat továbbvitelében, hanem a kialakult egyensúlyhelyzet megtartásában, sőt megmerevítésében lehetnek érdekeltek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár sor k erül a modern európai államiság intézményeinek és szervezetének a kiépítésére, de ha történetesen a reform eléri azt a pontot, amely igényli valamely intézmény teljes értékű demokratikus kiépítését, mozgásba jönnek az ellenérdekelt erők, melyek biztonságát csak a meglévő egyensúly megtartása garantálja. Ennek a veszélye a mai magyar helyzetben és hatalmi viszonyokban objektíve fennáll, ennek időszerűségét felismerni, úgy vélem, nem igényel különösebb elmélyültséget. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat legfontos abb funkciója az lenne, hogy megállapítsa a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatáskörét. Erre az önkormányzati törvény 1. §ának (5)
