Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - HÁMORI CSABA (MSZP)
751 bekezdése, továbbá 8. §ának (3) bekezdése ad felhatalmazást. A törvényi felhatalmazás mellett a helyi önkormányza tok számára kötelező feladatot és hatáskört törvényben csak úgy szabad megállapítani, ha egyidejűleg ehhez az anyagi feltételeket is biztosítják. Ilyen rendelkezés azonban a javaslatban nem található, sőt azt is nehezen lehet megállapítani, hogy milyen ter jedelmű kötelezettség megállapítását javasolja. A törvényjavaslatban keverednek az igazgatási és a szolgáltatási feladatok. Az előbbiek az egyes tárcák igazgatása szempontjainak előtérbe kerülése mellett. Ezért mondható, hogy a javaslat túlzottan tárcacent rikus, az egyes igazgatási ágazatok saját érdekeit állítja előtérbe. A kötelező feladat- és hatáskör előírása több esetben az önkormányzati törvénnyel ellentétes módon történt. Ezt bizonyítandó megemlítem, hogy a javaslat tizenegy olyan paragrafust tartalm az, amelyben a javaslat készítői felhatalmazást kívánnak adatni a törvénnyel arra, hogy a feladat részleteit és az azzal járó teendőket más jogszabály szabályozza majd. Más jogszabály pedig – mint tudjuk – akár miniszteri rendelet is lehet. A kötelező fela dat- és hatáskört az önkormányzati törvény 1. §ának (5) bekezdése értelmében azonban csak törvényben szabad megállapítani. A javaslatban az önkormányzati ügyek s az önkormányzati államigazgatási ügyek szétválasztása sem tekinthető sikeresnek. A helyi önko rmányzatok európai kartája 4. cikkelye szerint "általában a közfeladatokat lehetőleg az állampolgárokhoz legközelebb álló igazgatási szerveknek kell megvalósítani. A feladatok más igazgatási szervekre történő átruházása a feladat természetéből, jellegéből, a hatékonysági és gazdaságossági követelményektől függ." Könnyen belátható, hogy az állami igazgatás csak a helyhatóságok révén tud természetes kapcsolatot teremteni a lakossággal, s az is, hogy az önkormányzat egy sor feladat megoldásában életképtelen az állam nélkül. A kölcsönös egymásrautaltság egyeztetési szabályokat igényel. Ezek a szabályok és ez a szemlélet azonban a törvényjavaslatból hiányoznak. Ennek az a következménye, hogy bizonytalanságok vannak az önkormányzati és államigazgatási ügyek elhatá rolásában, de bizonytalanság van abban is, hogy önkormányzati hatásköröket hova telepítenek. A törvényjavaslatból egyértelműen következtethető, hogy a feladat- és hatáskörök telepítése nem önkormányzatbarát módon történt. A legtöbb minisztérium, feltehetőe n nem csupán kényelemből, az eddigi jogi szabályozás alapján az önkormányzatokra hárította azokat a feladatokat, amelyeket eddig a tanácsok, végrehajtó bizottságok láttak el, illetve azok szakigazgatási szervei. Ennek két súlyos következménye valószínűsíth ető. Először: nem változik ezeknek az ügyeknek a szabályozottsági foka, a túlszabályozottság, a centralizáció, ebből következően az országosan egységes megoldások erőltetése érvényesül. Másodszor: ez a behelyettesítő szabályozási mód azzal a következménnye l is járhat, hogy az önkormányzatok önállósága és cselekvési szabadságfoka csak látszólagos lesz. Mindezen alapvető hiányosságok mellett szólni kell arról is, hogy a javaslat tervezett rendelkezései lényegesen különböznek egymástól funkciójuk és súlyuk tek intetében. Egyes helyeken szinte csak technikai behelyettesítő módosításokról van szó, más javaslatok a jelenlegi hatályos joganyagot érdemben is módosítják, több helyen – különösen a népjóléti és pénzügyi igazgatás körében – teljesen új jogszabályok is be építésre kerültek. Ezek egy része azonban – különösen a pénzügyi igazgatás címszó alattiak – messze meghaladja a kifejezetten pénzügyi kérdések körét, és külön törvényi szabályozás, nevezetesen az önkormányzati tulajdonnal és gazdálkodással összefüggő szab ályozás tárgykörébe tartoznak. Az ilyen szabályozási részmegoldások nem pótolhatják az úgynevezett csatlakozó törvények, például az önkormányzati tulajdon és gazdálkodás hiányát. Végezetül a törvényjavaslattal kapcsolatban javaslom, átmeneti törvényként, a szükséges módosító javaslatok beépítésével fogadja el a Ház. Ugyanakkor az Országgyűlés kötelezze a Kormányt arra, hogy legkésőbb ez év végéig a javaslat által önkormányzati hatáskörbe utalt ügyekben terjesszen elő új szemléletű, korszerű szabályozási jav aslatot. Készüljenek el az úgynevezett csatlakozó törvények, mindenekelőtt az önkormányzati tulajdon és gazdálkodás kérdéseit szabályozó törvény. Tisztelt Ház! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
