Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 29. kedd,a téli rendkívüli ülésszak 15. napja - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
882 egyelőre nem kíván magának parlamenti képviseletet. (Taps.) És ez a helyzet újra és újra megismétlendő választások során orvosolandó egészen addig, amíg a körzetnek az akarata és álláspontja meg nem változik. Kétségtelen, hogy ez egy visszás és nemkívána tos helyzet lenne. Ezt a helyzetet azonban nem kompromisszumos megoldás keresésével kell orvosolni, hanem megfelelő, a nép bizalmát megnyerni képes jelölteknek az állításával, megfelelő politikai program kidolgozásával és feltárásával és megfelelő, meggyőz ő propagandamunkával és felvilágosító munkával. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Szigethy István képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság ülése során több olyan érv vetődött fel dr. Hack Péter indítványával szemben, amelynek az volt a lényege, hogy a legérzékenyebb pontja az ő javaslatának az, hogy semmiféle al só határt nem tartalmaz a szavazáson részt vevők számára. Nos, ha ez a legnagyobb probléma, akkor az ülés után azonnal dr. Hankó Faragó Miklóssal beültünk az írógép mellé, elkészítettü nk egy olyan kompromisszumos javaslatot, amely a Hack Péterféle javaslatba mind a két fordulóhoz minimumot állít fel; az első fordulóhoz 25%os, a második fordulóhoz pedig 10%os részvételi arányban. Ez kizárja azt, hogy akár 810 ember választhasson képv iselőt, ahogy szélsőséges példaként ez a bizottsági ülésen felvetődött, hiszen ez egy bizonyos minimális mértékét tartalmazza a résztvevők számának. Mi Hankó Faragó Miklóssal együtt egyetértettünk Hack Péter eredeti javaslatával. Ő elmondta az indokait, hi vatkozott nyugati példákra, ha azonban ez volt a leglényegesebb kimondott ellenérv vele szemben, állunk elébe, itt a kompromisszum lehetősége, meg lehet szavazni azt a variációt is, amelyet Hankó Faragó Miklóssal mi terjesztettünk elő. Most ezen túlmenően szeretnék reagálni egykét olyan kérdésre, amely már felvetődött. A meglévő törvény nem egy valamiféle jogi "természeti" csoda, nem valami isteni jogalkotás – egész egyszerűen a korábbi parlamentnek egy döntése. Ennek a döntését nem vitásan a háromoldalú k erekasztaltárgyalások készítették elő, azonban tapasztalati anyag hozzá egyszerűen nem volt. Tapasztalati anyag mindössze az volt, hogy 40 éven keresztül a Hazafias Népfront által szervezett választásokon a választópolgárok vagy személyesen, vagy egy embe r a család öt szavazatával, de 90% fölött a szavazásokon részt vettek. Nos, az új választási rendszer ettől alapjaiban eltér. A törvény meghozatalakor a politikai várakozás valóban az volt, ahogy Hack Péter is hivatkozott rá, hogy nagyon sokan el fognak me nni, mert az embereket ez nagyon érdekli. Nos, mi történt a törvény meghozatala után? A tavaszi választások előtt összesen egy olyan időközi választás volt – Tamás Gáspár Miklós választása – , amikor már az első próbaként két fordulót kellett tartani egysze rűen részvételi akadályok miatt. Tehát az a várakozás, hogy a törvény megalkotásakor előírt, kikövetkeztetett kombinált számok reálisak, nem váltak azzá! A tavaszi választás szintén azt mutatta, hogy az első fordulóban rendkívül kevés körzetben sikerült má ris képviselőt választani, és az ország túlnyomó részén második fordulóra került sor. Nem vonom kétségbe, hogy ez már eredménnyel járt, de hozzá kell tennem, hogy már kevesebb választó ment el, tehát a második fordulóban megválasztott egyéni képviselőknek a legalitása máris egy árnyalattal kisebb, mint a korábban megválasztottaké. A jelenlegi helyzetben tudomásul kell venni az őszi – mondhatnám – történelmi események után, hogy nem várható el olyan csoda, amelyre Füzessy Tibor gondolt, hogy egyszerre megnő a
