Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 29. kedd,a téli rendkívüli ülésszak 15. napja - A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
863 Köszönöm. Kérem az Országgyűlést, hogy a vitának ezt a részét zárjuk le. Ebből a megfelelő tanulságokat természetesen célszerű kinekkinek levonnia. Szólásra következik dr. Torgyán József képviselő, Független Kisgazdapárt. Felszólaló: Dr. Torgyán J ózsef (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm az elnök úrnak a szót. Engedje meg, hogy intelme ellenére mégis annak a kérdésnek a Kisgazdapárt szempontjából való megválaszolásával kezdjem felszólalásomat , hogy vajon én hogy értékelem ezt a tegnap esti alkotmányügyi bizottsági szavazást. Meg kell mondanom, hogy én nem értek egyet Salamon képviselőtársammal, mert az, hogy egy szavazásnál kormánypárti vagy ellenzéki többség vane egy szakbizottságban – külön ösen olyan szakbizottságban, mint az alkotmányügyi bizottság – , nem lenne szabad, hogy bármiféle jelentőséggel is bírjon, hiszen az ellenzék éppúgy jogászokat vonultat fel, mint a kormánypárt, az ellenzék éppúgy képviselőket küld az állandó bizottságba, mi nt a kormánypárt. Végül is egy törvénytervezetnek a szakmai megítélése szempontjából teljesen közömbös, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szempontból nézeme. A jog akkor is jog, és a törvénytervezetet akkor is csak egy módon lehet megítélni. Senki sem akar ja azt elvitatni, hogy Szigethy képviselőtársunknak igaza van abban a tekintetben, hogy ez a törvénytervezet nem jogi remekmű. Ezt le kell szögeznem. Tény azonban az is, igen tisztelt Ház, hogy valamennyiünk előtt ismeretes, hogy ez a törvénytervezet 1991. november 1jéig szóló időszakra vonatkozó jogi rendezését jelenti a problémának, tehát viszonylag rövid időszakra vonatkozó rendezést jelent, mert hiszen a Kormány vállalta, hogy november 1jéig ebben a kérdéskörben átfogó koncepciót tartalmazó, részletes törvénytervezetet fog benyújtani, ami ennek a kérdéskörnek valamennyi részletét illeti. Ezek után meg kell vizsgálni, hogy erre az időszakra ez a törvénytervezet jelente megoldást, vagy nem jelent megoldást, elfogadhatjae a Ház, vagy nem fogadhatja el. Önmagában az a tény, hogy mi ezt a törvénytervezetet este 9ig vitattuk, azért nem releváns, mert ebben a jelentős problémát Lakos képviselőtársunk módosító indítványai jelentős részének meggondolatlan volta és a törvény szövegével való nem kellő összehang oltsága okozta. Hadd utaljak csak arra, hogy a törvénytervezet 4. §ával kapcsolatban, amely az állategészségügyről szól, egészen más természetű, oda nem illeszthető módosító javaslatot terjesztett be, amelyet azután jelenlévő képviselőtársaim megpróbáltak beilleszteni ebbe a törvényhelybe, de sikertelenül. Többször kellett módosítgatniok saját előterjesztésüket, tehát a módosító indítvány módosítását is, és ez természetesen mind időigénnyel járt. Távol essék tőlem, és elnézést kérek Lakos képviselőtársamtó l, nem rá akarom én hárítani a felelősséget. Szó sincs erről. Csak jelezni kívánom, hogy az időigényességben milyen tényezők játszottak közre. Szigethy képviselőtársunk olyan módon próbálja feltüntetni ezt a törvényt, mint valami jogi borzadályt. Arra hiva tkozott, hogy ennek olyan szarvashibái vannak, mint például, hogy az 1. § (2) bekezdésében kimondja, hogy a hivatal jogi személy, a (4) bekezdésben pedig már csak részleges gazdasági önállóságról beszél. Igen ám, de Szigethy képviselőtársunk ezt nem úgy tü ntette fel, ahogy a törvénytervezetben benne foglaltatik, tehát hogy az 1. § (2) bekezdése azt mondja, hogy jogi személy a hivatal, a (4) bekezdése pedig azt mondja, hogy részben gazdasági önállósággal is rendelkezik, hanem ő ezt úgy tüntette fel, minthogy ha itt már részbeni jogi személyiségről volna csak szó, holott a kettő között óriási különbség van, mert a részbeni gazdasági önállóságot célszerűségi okok miatt adja a törvény alkotója, azért, hogy ne kelljen adott esetben húsz külön hivatali apparátust f elállítani, hogy a részbeni gazdasági önállóságot célszerűségi okok miatt adja a törvény alkotója, azért, hogy ne kelljen
