Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 28. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 14. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
819 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a 981es számon rendelkezésre álló törvényjavaslathoz két mondatot kívánok hozzátenni: az egyik egy módosító indítvány, amelyet 1126os szám alatt képviselőtársaim megkaptak, a másik egy véleménynyilvánítás az önkormányza ti igazgatással kapcsolatban. Az ide vonatkozó törvényjavaslat 82. szakaszát két pontban kívánom módosítani: az egyik, hogy az építésügyi hatósági feladatokat az önkormányzatoknál a jegyző lássa el, a másik pedig, hogy az építésügyi hatósági jogorvoslati é s építésfelügyeleti feladatokat a megyei építésügyi hivatal lássa el. Az építésügyi hatósági engedélyezés az egyik leghatékonyabb eszköz, amellyel a települések funkcióját és arculatát befolyásolni lehet. Az engedélyezés egyfelől hatósági szolgáltatás, más felől magasabb szintű speciális szakértelmet igénylő tevékenység. A döntések hosszú távon meghatározzák a települési környezet színvonalának az alakulását, a települések életét. Ezért az engedély kiadása vagy az engedély kiadásának a megtagadása, illetve á ltalában a szabályozó tevékenység túlnő a helyi közügy jellegén, hiszen az építészeti, műemléki beavatkozások mindenütt a települések határán túlnövő közügynek számítanak, és általános érdeklődésre tartanak számot. Az építésügyi hatáskör címzettje a jegyző , aki gazda szerepkörében eljárva hivatott önkormányzati felelősséggel dönteni többek között építési ügyekben is, továbbá döntéseivel ágazati közérdeket képvisel. A jelenleg túlságosan decentralizált építésügyi hatáskör a társulások önkéntes jellege miatt alig csökkenthető. Jelenleg 900 ilyen első fokú építésügyi hatóság van. A döntéselőkészítésben részt vevő szakemberállomány képzettségi színvonala, elsősorban a községekben, nem kielégítő. A széles körű önkormányzati tulajdon és a helyi érdekeltség követk eztében félő, hogy az építésügyi hatáskörrel járó szabályozó, ellenőrző és szankcionáló jelleg háttérbe szorul, ami végső fokon az építési fegyelem további lazulásához vezet, és a települések építészeti, műemléki érdekeit szorítja háttérbe. Olyan szakmai h áttér biztosítása szükséges, amely egyensúlyt képes teremteni és fenntartani a helyi és az ágazati érdekek, az eljárásjogi és a szakmai szabályok alkalmazása között. Ebben a tekintetben a környezetvédelmi bizottsághoz be is érkezett az Építéstudományi Inté zetnek és a Magyar Urbanisztikai Társaságnak az egyetértő véleménye, hogy ez nagyon fontos szakmai kérdés. A közterületi felügyelők bevonása építési szakképzettség hiányában az engedély nélküli építkezés tényének a megállapításán túl sem vezethet eredményr e. Az építési felügyelet intézményének a fenntartása, a hatóságot segítő, ellenőrző jellege és az építőnek nyújtható szakmai támogatása vezethet rendezett, szabályos építkezésekhez. A javaslat elfogadása, vagyis megyei építési hivatalok létrehozása és műkö dtetése lehet az a biztos szakmai háttér, amely a helyi önálló hatáskör ellátását hatékonyan segíti, jogorvoslati és építésfelügyeleti munkájával az építésügyet előbbre viheti. A hivatalok munkáján keresztül közvetlenül érvényesülhet a Parlament által elfo gadott 1990. évi XLVIII. törvényben és a 43/1990. Korm. számú rendeletben a környezetvédelmi és településfejlesztési miniszter ágazati felelőssége. E szakasz indokolására való tekintettel kérem majd igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy az 1126os szám al att levő módosító indítványomat szíveskedjenek elfogadni. A második rész, amelyről véleményt kívánok nyilvánítani, a törvény 95. és 98. §aiban fogalmazódott meg. A törvényjavaslat szerint a megyei önkormányzatok lényegében közlekedési hatáskörrel nem rend elkeznek, hiszen a települési önkormányzatokhoz és az állami költségvetési szervekhez tartoznak az úthálózat üzemeltetésével és a forgalmi rend megállapításával kapcsolatos feladatok, a hatósági feladatokat pedig az e célra létrehozandó közlekedési felügye let látja el. Most folyik a megyei önkormányzatok megalakulása és az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak összeállítása. A megyei önkormányzatok közgyűlésein a képviselők várhatóan a körzetükben fennálló gondjaikról, tapasztalt feszültsége kről – tehát gondjaik megoldására kérnek majd segítséget. A közgyűlések tervezett napirendjei is elsősorban a területeken több települést érintő kérdések tárgyalására hivatott, melynek előkészítése és végrehajtása, szervezése az adott kérdésekhez értő szak apparátust kíván meg.
