Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
779 piacgazdaság körülményei között, pillanatnyi konjunktu rális viszonyok miatt a szarvasmarhatartás mint ágazat, úgy ahogy van, megszűnjön, teljes képtelenségként hangzana. És Magyarország semmivel sincs ezek mögött az országok mögött, hagyományokban, tapasztalatokban és földrajzi adottságokban. Úgy érzem tehát, hogy ezt az átmeneti nehéz időt mindenképpen valami kisegítő megoldással úgy kell áthidalnunk, úgy kell átsegítenünk ezeket a gazdaságokat, hogy a szarvasmarhatartás folyamatossága megmaradjon ebben az országban. Úgyhogy azért kérem a miniszter urat, hogy különösen kérdésem második felére tegyen olyan előremutató javaslatokat, amelyek elfogadhatóak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter úr válaszol. Dr. Gergátz Elemér földműv elésügyi miniszter válasza GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Sosem gondoltam volna, hogy az első interpellációt éppen egy egyetemi társtól vagy csoporttárstól kapom. (Mozgás.) Mindenesetre nagyon örülök annak, hogy az interpelláció lehetőséget ad arra, hogy röviden rámutassak azokra az erőfeszítésekre, amelyeket mi most már az FM keretében a téma megoldása érdekében az utóbbi időben kifejtettünk. Megkönnyíti képviselő úr szakmája és az ismeretségün k, hogy a kórelőzménnyel ne foglalkozzak. Mindnyájunk előtt ismert, hogy a jelenlegi relatív többlettermelés milyen okok miatt alakult ki. Kisgazda miniszter vagyok, nyilvánvalóan senki nem várhatja tőlem, és azt hiszem, hogy nem is mondanám, hogyha én ezt a témát elsősorban a termelés csökkentésének az oldaláról próbálnám megközelíteni. Annak ellenére, hogy meggyőződésem – és itt előrehaladott tárgyalásokba kezdett a Földművelésügyi Minisztérium az érdekképviseleti szervekkel – , hogy bizonyos mértékű csökk entésre szükség lesz. Körülbelül egy 10%os állománycsökkentésben az érdekképviseleti szervekkel megegyeztünk, további tárgyalásra van szükség, de nem itt és nem ezen az oldalon látom a téma megoldását. Képviselő úr azon állításával, hogy egy szociális pia cgazdaságot és a piac kialakulását gátolják a monopóliumok, azzal teljesen egyetértek. Tudják a képviselő urak, hogy a Tejipari Tröszt december 31ével megszűnt. De a problémák nem szűntek meg. A tejipari vállalatokkal gondjaink továbbra is vannak, és ezek közül nemcsak a tejipari vállalatok tehetnek, hanem egyáltalán az az áldatlan helyzet, ami az országban kialakult. Elöljáróban hangsúlyozom, hogy nem a termelés oldaláról, nem a termelés csökkentése oldaláról szeretném megoldani a kérdést; éppen ezért elm ondok néhány dolgot, amelyek nem titkok és amelyeket az utóbbi időben már megindítottunk. A fogyasztást kellene fokoznunk. Kellene fokoznunk az exportnak a fokozásával vagy a belföldi fogyasztásnak az emelésével. Meggyőződésem, hogy az export fokozása nem járható út, hisz nálunk sokkal erősebb gazdasággal rendelkező gazdagabb államok vannak a piacon, azok, amelyek exportártámogatást sokkal inkább tudnak adni ilyen termékeknek, mint amelyet mi tudunk. Maradna a belföldi fogyasztásnak a fokozása. Nagyon örül ünk annak, hogy a termelők legújabb visszajelzései egészen mást mutatnak, mint amilyen visszajelzéseket két héttel ezelőtt hallottunk. Megértették és magukévá tették azokat a gondokat és azoknak a gondoknak a megoldására tett erőfeszítéseket, amelyek oda v ezettek, hogy a termelők nem kérnek felvásárlási ártámogatást. Ez viszont azt is jelenti és teljesen jogos az ő irányukból a kérés, hogy akkor a fogyasztói tejár emelése is indokolatlan. A belföldi fogyasztás fokozására a Földművelésügyi Minisztérium most mindent megtesz. Ez most taktikai lépés, nekünk ezt a problémát akkor is meg kell oldanunk, hogyha most nem olyan megoldásokhoz nyúlunk, amelyek nem piackonformok, vagy találjunk ki bármily ilyen közgazdasági
