Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. (MDF)
769 Megítélésem szerint az önkormányzati törvénynél sokszor elmondtuk, hogy kerettörvény, s í gy hoztuk meg a döntést – szeretném, ha itt mindenki tudatosítaná, hogy a magyar Parlamentnek ez lesz talán az első lényeges kompetenciatörvénye, és amennyiben a fent vázolt dilemmákat nem tudja a tisztelt Ház megoldani e törvény keretében, úgy érzem, akko r joggal érheti majd kritika az Országgyűlést Budapest lakosai részéről. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Sóvágó László képviselő, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Sóvágó László (MDF) SÓVÁGÓ LÁ SZLÓ, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A főváros és kerületei különleges helyet foglalnak el a magyar önkormányzati rendszerben, így nem véletlen, hogy az elmúlt év nyarán a Parlament úgy döntött, hogy működésüket részletes külön törvényben szabályozza. Ha a körülményeket politikaihatalmi szempontból vizsgáljuk, látnunk kell, miben rejlik a törvény különlegessége. Olyan törvény meghozatalára készül a természetesen többségében kormánypárti Parlament, amely a többségében ellenzéki fővárosi közgyűlés, illet ve a fővárosi kerületek működésének részletes szabályait határozza meg. Hogy mire csábít ez a helyzet, azt részben az önök fantáziájára bízom. Kisstílű politikai megnyilvánulásoktól a nagy ívű megoldásokig! Politikai érettségről tehet tanúbizonyságot mindk ét oldal. Jó próbája ez a törvény az elvek időtállóságának, következetes képviseletének. Ellenkező esetben előállhat az a helyzet, hogy az alig néhány hónapja hangoztatott nézetek praktikus okokból legalább egy törvényhozási aktus erejéig homlokegyenest me gváltoznak. Az önkormányzati törvény vitáinak legnagyobb decentralistái megrögzött centralistákká, a korlátlan szabadság hirdetői az egyközpontú irányítás lelkes híveivé válnak. De feltűnhetnek mindezek ellentétei is. A központosítás hívei léphetnek át az önállóság kordátlan hirdetőinek táborába – ez sem, az sem hiteles, mögöttes szándékot feltételez. Magam egyik tábor tagjainak számát sem kívánom szaporítani. Milyen legyen hát a fővárosi törvény? Olyan, hogy ez a kétségtelenül speciális helyzetben lévő vár os az adott politikai viszonyoktól függetlenül irányítható legyen, keretet adjon működéséhez. Ahogy az önkormányzati törvény indokolása is mondja: a két szint között megvalósulhasson az egységes városigazgatás és működtetés. Magyarul és egyszerűen: támoga tom a kerületek önállósági törekvéseit mindaddig, amíg az nem megy a város normális működésének rovására. A lehető legnagyobb önállóságra gondolok tehát, de nem öncélúan. Az önállóság ebben az értelemben számomra nem cél, hanem eszköz. A hiba két oldalról is elkövethető. Egyrészt a kerületek szerepének túlhangsúlyozásával; úgy tenni, mintha ez a város nem képezne egységet, mintha 22 teljesen szuverén és korlátozás nélküli önkormányzat összessége adná a várost. A kerületi önkormányzatoknak meg kell érteniök, hogy részei az egésznek, következésképpen a kerületeknek is osztozniok kell a főváros sorsában. Ugyanígy hibásnak tartanám a másik végletet is: a túlzott központosítást. Ezt a várost már csak méreteinél fogva sem lehet egyetlen központból irányítani. Tere t kell adni annak az elvnek, hogy az önkormányzat a lehető legközelebb legyen az adott területen élő lakossághoz. Úgy vélem, hogy az általam előbbiekben megfogalmazott elvárásoknak a beterjesztett törvénytervezet megfelel. Alapvetően egyetértek a kerületi beosztás megváltoztatásával kapcsolatos szabályokkal, szükségtelennek tartom viszont regionális társulás létrejöttét. Mind az önkormányzati törvény, mind maga a fővárosról szóló törvény is biztosítja az önkormányzatok különféle cél érdekében történő társul ását. Szeretném, ha tévednék, és erre már Magyar Bálint is utalt, de úgy gondolom, nem kevés problémát fog felvetni a fővárosi önkormányzatok rendeletalkotási joga. A közgyűlés és a kerületi önkormányzatok egyaránt jogosultak rendeletalkotásra. A rendeleta lkotás tárgya, magyarul: a szabályozandó társadalmi viszonyok nem egy területen
