Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 21. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
698 Tisztelt Országgyűlés! A nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslatot az 1462es számon kézhez kapták képviselőtársaim. A törvényjavaslatot a nemzetbiztonsági bizottság pénteki ülésén előzetesen megvi tatta, és ahhoz figyelembe veendő észrevételeket tett. Erre való tekintettel a Kormány arra kéri a képviselőket, hogy a kiküldött törvényjavaslatot csupán előzetes tájékoztatónak tekintsék. Bejelentem, hogy Gali Ákos képviselőtársunk visszavonta az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosítására irányuló önálló indítványát. Tájékoztatom továbbá az Országgyűlést, hogy Hack Péter képviselőtársunk új változatot nyújtott be az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény m ódosításával foglalkozó önálló indítványának korábbi szövege helyett az 1450es számon. Végül bejelentem, hogy Bejczy Sándor, az Országos Választási Bizottság tagja lemondott a tisztségéről. Az Országgyűlés e bejelentést határozathozatal nélkül tudomásul v eszi. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük az előterjesztett napirendi pontok tárgyalását. Soron következik a foglalkoztatás elősegít éséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A Kormány előterjesztését a 895ös és a 895/as számon kapták meg képviselőtársaim. Átadom a szót Kiss Gyula munkaügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Tessék. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, amelyet elfogadásra Önök elé terjesztettü nk, az egyik legsúlyosabb gazdasági és társadalmi gondunk, a munkanélküliség kezelését, illetve enyhítését kívánja szolgálni. Arról, hogy a munkanélküliség mekkora társadalmi feszültséget okoz napjaink politikai életében, és hogy mekkora társadalmi feszült séget okozhat, azt gondolom, e falak között részletesebben szólnom e kérdésről nem kell. Fontosnak tartom azonban kiemelni azt, hogy a munkanélküliség ma egész KeletEurópában – és így nálunk is – egészen sajátos történelmi szituációban jelentkezik. A sajá tos történelmi helyzet lényege, hogy egyfelől a tervgazdálkodást folytató országok gazdaságának általános csődje, másfelől a korszerű piacgazdaságra való áttérés társadalmigazdasági folyamatai mintegy egymásra torlódtak, és összegezett hatásaikban viszony lag rövid idő alatt jelentős mértékű foglalkoztatási problémákhoz, számottevő munkanélküliséghez vezettek. A foglalkoztatás változó feltételrendszerét a bruttó nemzeti termelés csökkenése határozza meg alapvetően. A gazdasági teljesítmény mérséklődése a je lentősen csökkenő külkereskedelmi forgalommal, zsugorodó belső fogyasztással, jelentősen mérséklődő reálbérekkel, az életszínvonal romlásával jár. A visszaeséssel együtt jelentős szerkezeti váltás is megindult gazdaságunkban. A szerkezeti váltás egyrészt a KGSTkapcsolatok összeomlásával és az ország külgazdasági reorientációjával összefüggésben jelentkezik. Fontos szerepet játszik azonban a belső fogyasztópiac számottevő beszűkülése, a csődtörvény előírásainak eddigieknél következetesebb érvényesítése, val amint a külföldi működőtőke beáramlása és általában a privatizáció felgyorsulása is.
