Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 21. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
699 Mindezek a folyamatok – más, fontos hatásaik mellett – alapvetően érintik a munkaerőpiaci folyamatokat is. Összességükben a munkaerő iránti kereslet csökkenése és így a mu nkanélküliség emelkedése irányába hatnak. A munkanélküliek száma 1988ban alig haladta meg a néhány ezer főt, majd 1989ben mintegy 1618 ezer főre volt tehető a munkanélküliek száma. A töredék századokban mérhető munkanélküliség kezelése ezekben az évekbe n érthető módon nem okozott különösebb gondot. A munkanélküliség valójában 1990től, vagyis a múlt évtől vált tömeges jelenséggé. A regisztrált munkanélküliek száma 1990. december végére meghaladta a 82 ezer főt. Ez a közel 1,9%os munkanélküliségi ráta a mi viszonyaink között súlyos tehernek számít, noha fejlett piacgazdaságokhoz viszonyítva tulajdonképpen alacsonynak is tekinthető. A munkanélküliség mértéke a közeljövőben várhatóan tovább emelkedik, és 1991. végére még az optimista becslések szerint is vá rhatóan eléri, elérheti a 44,5%os munkanélküliségi rátát. Tisztelt Országgyűlés! A Kormány eltökélt szándéka, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel a munkanélküliség lehető legalacsonyabb szinten tartására törekedjen. Stagnáló és eközben alapvetően á talakuló gazdaságban azonban elkerülhetetlen, hogy a munkavállalók egy része átmenetileg munka nélkül maradjon. A kedvező kibontakozást – mint nagyon sok más területen is, ebben is – a gazdaság élénkülése hozhatja. Ugyanakkor a gazdaság kibontakoztatásának egyik alapvető feltétele a folyamat kárvallottjairól, tehát a munkanélküliekről, illetőleg a róluk történő maradéktalan gondoskodás. Ilyen értelemben tehát egy működőképes foglalkoztatáspolitika a gazdaság átalakításának mellőzhetetlen feltétele. A foglal koztatáspolitika tulajdonképpen – illetőleg ennek eszközrendszere – alapvetően két nagy csoportra osztható. Az első csoportba a munkanélküliek megélhetését passzív módon biztosító ellátások, míg a második csoportba a végleges, a megnyugtató megoldást célzó , úgynevezett aktív eszközök tartoznak. Az Önök előtt fekvő törvénytervezetben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, mint például a képzés támogatása, a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése, a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása azt j elzik, hogy a foglalkoztatáspolitikának nem csupán a munkanélküliek ellátásával, hanem az országos és a helyi munkaerőhelyzet javításával is feltétlenül törődnie kell. A foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása önmagában azonban nem nyújt elegendő bizt osítékot a munkaerőpiac változó igényeihez történő alkalmazkodásra. Eredmény abban az esetben várható, ha a gazdaságpolitika más területeinek intézményei és eszközei is új foglalkoztatási lehetőségek létrehozását, teremtését ösztönzik. Ezek közül csak néhá nyat szabadjon kiemelnem. A munkaerőpiaci kereslet élénkülését eredményezi a vállalkozásélénkítés. Az Egzisztencia Alap, a Magyar Nemzeti Bank privatizációs hitele, a vállalkozásfejlesztési alapítványok a kezdeti lépéseket jelentik e területen, de a magas adóterhek, a kamatok magassága mellett még mind a mai napig sem beszélhetünk valójában teljes egészében vállalkozásbarát környezetről. Kedvezően hatnak a munkahelyteremtésre ugyanakkor az adókedvezmények, mint például a gazdaságilag elmaradott vagy központ i struktúrapolitikai döntésekkel érintett településeken nyújtott vállalkozási nyereségadó, illetve általános forgalmi adó kedvezmények. Eddig is működtek és az 1991es költségvetésben is szerepelnek továbbá olyan eszközök, külön pénzalapok, amelyek jelentő sen hozzájárulhatnak a foglalkoztatási lehetőségek bővüléséhez. Ezek sorában legfőképpen a területfejlesztési célokra elkülönített pénzeszközöket érdemes megemlíteni. E forrás igénybevételével az elmaradott térségek fejlesztésének gyorsítása, beruházások m egvalósítása, vállalkozások szaporodása és ezáltal új munkahelyek létesítése érhető el. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását segíti a rehabilitációs alap, amely a gazdálkodó szervezetek hozzájárulásából tevődik össze.