Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - Az 1991. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (Szabad György): - TARDOS MÁRTON, DR. (SZDSZ)
70 Tudomásul veszem. Mádl miniszter úr! Felszólaló: Dr. Mádl Ferenc, tárca nélküli miniszter MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felhívom Kulin Ferenc képviselő úr figyelmét ar ra, hogy az irányelvek az állami termelői vagyon privatizációjára vonatkozó irányelvek a törvény értelmében, állami vállalatok privatizációját szolgáló dokumentum van előttünk. Rendkívül fontos kérdés, amit a képviselő úr felvetett, de jogi értelemben és t árgyi értelemben nem konkrétan ehhez az előterjesztéshez tartozik. Úgyhogy én nem látom lehetőségét, sem célszerűségét annak, hogy ezt most tárgyaljuk. Nem vitatom a probléma súlyosságát, de itt az állami termelői vagyon privatizálásának az irányelveiről v an szó. A megfelelő törvények értelmében ennek a mechanizmusnak 1991. évi konkrétabb meghatározását célozza az előterjesztés a jövő évi irányelvek tekintetében. Kérem ezt figyelembe venni! ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen miniszter úr felvilágosító s zavait. Szólásra következik Tardos Márton a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Tardos Márton (SZDSZ) TARDOS MÁRTON, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vagyonpolitikai irányelvek előterjesztése számot ad arról, hogy az Állami Vagyonügynö kség az elmúlt év folyamán milyen hasznos munkát végzett és milyen munkát kíván végezni a jövőben is a privatizálás ellenőrzésében. Úgy gondolom, itt lényeges pozitív változásról jogos elismerő szavakat mondani, mert az elmúlt helyzethez képest itt lényege s változás történt, amit nagyon fontosnak tekintek, ugyanis a privatizálás egy társadalmilag nagyon érzékeny politikai kérdés, és itt a nyugalom helyreállítása, a nyugalom megteremtése a további fejlődés indulópontja. Azt gondolom – és ez az első kritikai megjegyzésem – , nem szerencsés az 1095. számmal beadott előterjesztést vagyonpolitikai irányelvnek nevezni, hiszen nem az állami vagyonnal kapcsolatos politikával, hanem csak a privatizálási politikával foglalkozik. Fontosnak tartom ezt azért megjegyezni, mert szükségesnek tartanám, hogy foglalkozzunk az állami vállalatok azon részével is, amelyek közvetlenül nem kerülnek privatizálásra, és amelyeknél az állami vagyon állaga veszélyeztetve van. Azt is mondhatnám, nemcsak veszélyeztetve van, hanem az állami vagyon csökken, és az állami vagyon csökkenése ellen nem teszünk megfelelő lépéseket. Ez egy megjegyzés, ami tulajdonképpen az adott vonatkozásban csak a címre vonatkozik, de más kormányelőterjesztésekben javasolnám, hogy a kincstár megteremtésével vagy má s módon foglalkozzon a kormányzat avval, hogy mit tud tenni az állami vállalatok vagyonának erodálása ellen, és ezt sürgősen terjessze a Parlament elé! A második megjegyzésem arra vonatkozik, amiről Ungár Klára képviselőtársam és Bossányi Katalin képvsielő társam is beszélt, hogy a vagyonpolitikai irányelvek nem világosan fogalmazzák meg a célját a privatizálásnak. Én úgy gondolom, hogy a vagyonpolitikai elveknek tisztáznia kell, hogy a privatizálás célja nem egyszerűen állami bevételek szerzése és evvel az állami adósságok mértékének csökkenése, hanem olyan helyzetnek a teremtése, amely megfelelő alapot szolgáltat arra, hogy a magyar vállalatok termelési szerkezetátalakítása hatékonyságának növelése minél gyorsabban elinduljon. A két kérdés nem azonos. Nem e gyedül a bevétel a cél, hanem e kettő együtt a cél, és ezt világosan meg kell tudni fogalmazni. A harmadik megjegyzésem egy konkrét kérdés: a 6. oldalon a III/3. pontban az állami vagyon értékesítéséről van szó. A Vagyonügynökség az értékesítést általában megbízottakon keresztül végzi.
