Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
133 Tisztelt Ors zággyűlés! Folytatjuk a költségvetési törvényjavaslat tegnap félbeszakított általános vitáját. Botos Katalin államtitkár asszony kért szót, ő következik. Megadom a szót. Felszólaló: Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár BOTOS KATALIN pénzügyminisz tériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az időnk ugyan nagyon rövid, és ezért igyekszem rövidre fogni a mondanivalómat, hogy ebben a feszített munkamenetben a tisztelt Háznak is indokolt egy pillanatra megadni a Kormány menet közbeni válaszolásának a lehetőségét, hogy néhány vitatott kérdésben még a vita végleges lezárása előtt is kifejthesse álláspontját. Mindenekelőtt szeretnék visszatérni a tegnap délelőtt elkezdett költségvetési vitának csak néhány gondolatára. Néhány képviselőtársunk megnyilatkozá sára, amelyre szükségesnek látom, hogy elhangozzék már most a Kormánynak az állásfoglalása. Ezek közé tartozik egyértelműen az a vélekedés, amely az Önök előtt fekvő előterjesztést és a Nemzetközi Valutaalappal való viszonyát Magyarországnak összekapcsolta . Azt hiszem, hogy a képviselőtársak többségének teljesen felesleges, és majdnem biztos vagyok benne, hogy szinte csaknem valamennyiüknek szükségtelen hosszan magyarázni azt, hogy a Kormány törekvése – amint azt az expozéban is igyekeztem kifejteni – és az ok a módosító javaslatok, amelyek itt most, azt hiszem mondhatom, hogy konstruktív szándékkal a költségvetés egyensúlyának megteremtése irányában születnek, ez senki másnak az érdekében nem áll, mint saját magunknak. Azok a nemzetközi sokkhatások, amelyek ezt az országot érik, mással az égegyvilágon nem fizettethetők meg – elnézést, hogy belebonyolódtam a szóba, nyilván azért, mert ilyen bonyolult ez a dolog – , ezt kell tudomásul venni. Mint saját magunkkal. Csupán az a kérdés, és azt keresi valamennyi jósz ándékú költségvetési javaslat, hogy hogyan próbáljuk a legarányosabban, a legméltányosabban ezeket a terheket teríteni. Ha arra gondolunk, hogy az elmúlt időszakból örökölt csúnya tehertétel a vállunkon, a felhalmozódott adósságok szolgálata most nyom benn ünket, és itt milyen lehetőségeink vannak, ismét biztos vagyok benne, hogy szinte felesleges kifejtenem. De mivel a Parlament és az ország nyilvánossága előtt hangzott el egy ilyen észrevétel ebben a Házban, a Kormánynak ki kell nyilvánítania azon vélemény ét, hogy az adósságokat, bár nagyon nem szereti őket, és minden tőle telhetőt a diplomáciai lépések területén megtesz ezek mérséklése irányában, de a piaci kötelezettségeinek minden körülmények között eleget kíván tenni. (Taps.) Teljesen igaza volt Nyers R ezső képviselőtársunknak, aki azt mondta, hogy nem lehet megélni egy kormánynak az előző kormányok bírálatából. Azt azonban el kell mondanunk, hogy ezeket az örökségeket az előző kormányok hagyták ránk. (Szórványos taps.) Ez egy sajnálatos tény, és mi meg fogunk neki felelni, tisztelt Képviselőtársak. Nem mi, a Kormány, hanem ez a magyar nép, amely ha fokozatosan lenyelte ezt a nagy terhet, amit az alkalmazkodás számára a következő esztendőben jelent, ehhez hozzáigazodott és kibontakoztatta mindazokat a kép ességeit, amelyekkel igenis rendelkezik, akkor a gazdasági növekedés gyorsuló útjára lépve el fog szaladni, én ebben biztos vagyok, emellett a teher mellett, és el fog hozzá képest törpülni, mint ahogy ez más országokban is történt. Mert nem az a probléma, tisztelt Képviselőtársam, hogy sokat költünk, hanem az, hogy keveset keresünk. S mihelyt ezt fel tudjuk szabadítani, ezt az adósságterhet, el fogjuk tudni viselni, amit sajnálatos módon örökségbe kaptunk. Ez az egyik mondanivalóm, amit szerettem volna kif ejteni, és köszönöm mindazoknak, akik ezt már most kifejezésre juttatták, hogy ezzel a nézetemmel egyetértenek. A másik gondolatsor, amihez úgy érzem, hogy itt és most szólani kell – sajnálom én is, hogy nincs jelen az a képviselőtársunk, akinek a mondatai hoz elsősorban kapcsolódnék – , ez a vállalkozásélénkítéssel kapcsolatos felvetések köre volt, s ebből a szemszögből történő bírálata a jelenlegi költségvetési tervezetnek.