Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince):
104 mintegy 7075% – a KGSTországokb a történő kivitel. A KGST kereskedelmét államközi szerződésekben rögzítették és ezen belül az áruválasztékot és az árakat is. A KGST széthullása megkérdőjelezte ezt a gyakorlatot, és ma teljes bizonytalanság jellemző az úgynevezett keleti kereskedelemben. Az export volumene, annak támogatása ez év során is drasztikusan csökkent, és az év első háromnegyedének adatai alapján a konzervipari vállalatok eredménye több mint 1 milliárd forinttal kevesebb lesz az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 13 konzer vipari vállalat közül mindössze négy tudott pozitív eredményt elérni ebben az időszakban. Az év végére ez az állapot várhatóan tovább romlik, nyilvánvaló tehát, hogy a konzervipar az agrárszektor egyik válságágazatává vált. Ez az ágazat azonban 1989ben mi ntegy 120 millió USAdollár konvertibilis exportot teljesített, és idei teljesítménye ezt az eredményt jóval meg fogja haladni, annak ellenére, hogy az 1990. évi szabályozás az infláció valamennyi terhét a vállalatokra hárította. Így a korábbi években nyer eségesen exportáló vállalatokat is a veszteségesek közé taszította. Bár itt az év vége, nem ismert még a Szovjetunióba irányuló export jövő évi feltételrendszere. Az azonban már most is biztos, hogy 1991től a dollárelszámolásra való áttéréssel a korábbiak tól jelentősen eltérő kereskedelemtechnikai megoldásokat kell alkalmazni a készletezés gyakorlatát illetően, továbbá a követelések behajtására vonatkozóan is. Ezek nélkül az intézkedések nélkül a Szovjetunióba irányuló export teljes mértékben ellehetetlenü l. Ez az exportvolumen a jelenlegi termelésnek mintegy 4045%át jelenti. A konzervipar már említett 13 vállalata az elmúlt időszakban több mint 600 ezer tonna zöldséget és 300 ezer tonna gyümölcsöt dolgozott fel. Amennyiben a szakágazatot érintő kedvezőtl en tendenciák fennmaradnak, már rövid távon is akár a felére csökkentheti a feldolgozásra szánt mezőgazdasági termékek felvásárlását. E csökkenés, hangsúlyozom, egyaránt érinti a közös gazdaságokat és az egyéni gazdálkodókat, akik már eddig is jelentős par tnerei voltak a konzervipari vállalatoknak. A Minisztérium elmúlt időszakban tett intézkedései, nyilatkozatai, amelyek főként a mezőgazdaságot és ennek egyes speciális területeit érintették, úgy gondolom, azok összefüggéseit, kölcsönhatásait figyelmen kívü l hagyták. Azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy csak megfelelő feldolgozóipar mellett lehet korszerű, hatékony mezőgazdasági termékexportot elképzelni. Mindezek alapján az alábbiakat kérdezem államtitkár úrtól: Milyen elképzelései vannak a tárcá nak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés műszaki színvonalának megőrzésével kapcsolatban? Vajon számole a Minisztérium a konzervipari termelés csökkenésének a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásával? Mi az Önök elképzelése az így feleslegessé váló, ipari feldolgozásra alkalmas zöldség- és gyümölcsfélék elhelyezéséről, illetve az árbevételkiesés miatt nehéz helyzetbe kerülő mezőgazdasági termelők problémájáról? Végezetül: az államháztartásnak szüksége vane a konzervipari exportból keletkező ko nvertibilis bevételre? És ha igen, melyek a tárca elképzelései az exportérdekeltség javítására vonatkozóan? Mindezen kérdések megválaszolása rendkívül fontos egy olyan ipar szempontjából, melynek hazai alapanyagbázisa van, termékei minden piacon értékesíth etők, s távlatilag is úgy gondolom, hogy szükség van rá. A konzervipar ennek ellenére egyre gyorsuló ütemben megy tönkre a külső gazdasági körülmények megváltozása okán. Úgy gondolom, sokkal egyszerűbb az élőt megóvni, mint később a holtat feltámasztani! T isztelettel várom államtitkár úr válaszát! Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra Sárossy László földművelésügyi államtitkár válaszol.
