Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 4. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP)
98 Esetleg a most kidolgozandó új oktatási törvény végrehajtási rendelete keretében is. Az interpellációban idézett harmadik mondat, miszerint a hitoktató alkalmazása, díjazása az egyházi jogi személy feladata, valóban szerepel a fenti útmutatóban. A sajtóban erre vonatkozóan többször kifejezésre juttattuk, hogy a pénzügyminiszter úrral törté nt megbeszélés alapján a hitoktatók bérezését az egyházak számára, illetve azok közreműködésével a központi költségvetésnek kell biztosítania. Erre vonatkozó pontos igények felmérése szeptember végére rendelkezésre fog állni. A Mai Nap augusztus 23i számá ból idézett mondat csak arra utalt – kiragadva az összefüggéséből – , hogy a hittan mind plébániákban, lelkészségekben, mind az iskolákban a helyi lehetőségeknek leginkább megfelelően megtartható. Ezt az 1990. évi IV. törvény is biztosította már. Szeretném megjegyezni, hogy az utóbbi napokban is többször volt alkalmunk beszélgetést folytatni néhány egyházi vezetővel, sőt vidéki plébánosokkal, lelkészekkel, köztük olyanokkal is, akik részt vettek az első egyeztetéseken, s pillanatnyilag a hittan bizonyítványb a kerülését nem tartják fontosnak. A tantestületi tagság formalitásánál fontosabbnak tartják az iskola és a hitoktató együttműködésének intenzitását a gyerekeket érintő pedagógiai kérdésekben. Mindenképpen úgy érezzük, hogy a hittanoktatás bevezetése a vid éki demokrácia nagy erőpróbája. Ez az útmutató, melyet igyekeztünk úgy megfogalmazni, hogy alkalmazni lehessen a helyi körülményekre, a közvetlenül érintettek egyeztetése után nem csorbítja senki érdekeit, s elsődleges célja a hitoktatás eljuttatása az isk olába azokhoz, akik ezt igénylik. Az így kialakult gyakorlat nem végleges. Véglegesnek azt a társadalmat tekintik, ahol nem diszkriminatív, és semmiféle hátránnyal nem jár, ha valakinek a vallási meggyőződését vagy anyanyelvét állami okmányba is bejegyzik. Az egyházakkal való kapcsolattartásra, különösen az egyházakat érintő kérdésekre természetesen eddig is, a jövőben is mindig készen vagyunk, véleményüket mindig meghallgatjuk, a kapcsolatformákat alkalmanként megkeressük. A minisztérium és az egyházak fol yamatos kapcsolattartása véleményünk szerint megoldott. Ennek kialakult formája is van. Úgy érezzük, hogy eddigi gyakorlatunk módját az egyházak elismerik. Minden eszközzel arra törekszünk, hogy az egyházak teljes autonómiája biztosított legyen, magunk kiz árólagosan az egyházak cselekvési lehetőségeinek kiteljesítését kívánjuk szolgálni. Kérem a válasz elfogadását. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Megköszönöm Andrásfalvy Bertalan miniszter úr válaszát. Kérdezem dr. Füzessy Tibor képviselőtá rsamat, egyetérte a válasszal. FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP) Tisztelt Országgyűlés! Rendkívül megnyugtató számomra a miniszter úrnak az a nyilatkozata, hogy a minisztérium álláspontjának alakulását indokolható és nagyrészt indokolt körülmények alakítják, s nem a kérdésben kialakult zajos vita és az esetleges felszított tömeghangulat. A választ ezért – lényegét tekintve – elfogadom. Az indokolással nem tudok egyetérteni minden tekintetben és minden pontban. Az egyházakat és a vallásos tömegeket talán elsősorb an nem is az a kérdés érdekelte, hogy bekerüljöne a bizonyítványba, vagy a tantestület tagja legyene vagy nem. Az érdekelte, hogy ha a minisztérium figyelembe veszi az egyházak és a vallásos tömegek érdekeit, s azok felfogásának megfelel, akkor ettől az állásponttól tömegpszichózis hatására ne álljon el. Erre a kérdésre megnyugtató választ kaptam. (Taps jobbról és középről.) Az indokolásnak azzal a pontjával nem tudok egyetérteni, amely szerint a bizonyítványba való bejegyzés beleütközne a lelkiismereti é s vallásszabadságról szóló törvény rendelkezéseibe.
