Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV törvény és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP)
969 Tudok arról, hogy a deregulációs törvények alkotása s orán fölmerült e rendelkezés elhagyásának igénye, azonban úgy gondolták, hogy ezt valamikor a Pp. módosítása kapcsán indokolt előterjeszteni. Számomra nem világos, hogy miért maradt el ez az elhagyó rendelkezés az előterjesztésből. Ennek pótlására terjeszt ettem elő indítványt. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Megkérem Pálos Miklós és Balás István képviselőtársaimat, hogy tárgyalástechnikai okokból a módosítványukat, illetve szövegpontosító javaslatukat írásban minél sürgősebben terje sszék be. Köszönöm. Szólásra jelentkezett Szigethy István a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonké ppen a mostani felszólalásomat a részletes vitában kívántam elmondani, de a Házszabályra tekintettel, mivel még a módosító indítványom kiosztásra nem került, kénytelen vagyok most itt bejelenteni az általános vita során. A módosító indítványom kimondottan egy kérdésre irányul, arra, hogy a tulajdonjogi perek teljes köréből mellőzze a polgári perrendtartás az ülnöki részvételt. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a tulajdonjogi perekhez kapcsolódó két területnél, a birtokháborítási és szomszédjogi pereknél még mindig indokoltnak tartja a népi ülnöki részvételt az előterjesztett törvényjavaslat. Véleményem szerint ez teljes mértékben felesleges. A tulajdonjogi pereknél a gyakran sokkal nagyobb jelentőségű, sokkal nagyobb értékű tulajdonjogra irányuló pernél nincs szükség ülnöki közreműködésre. Ugyancsak nem kívánja meg az államigazgatási eljárási törvény, hogy a közigazgatási szakban nagymértékben jogerősen befejeződött birtokháborítási ügyekben az ottani államigazgatási tisztviselő mellett valamiféle segítség, va lamilyen ülnökpótlék járjon el. Ő egymaga elbírálhatja az ügyet, a bíró nem. Teljes mértékben logikátlannak és indokolatlannak tartom, hogy ebben az ügykörben a törvényjavaslat is fenn kívánja tartani az ülnökbíráskodást, ezért javaslom azt, hogy ebből a k örből is a meghozott törvény az ülnökbíráskodást mellőzze. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Hadd jelezzem Szigethy Istvánnak, hogy Torgyán József azonos tartalmú javaslatot tett. Módja van ahhoz csatlakozni, vagy legalábbis nem szükséges újabb módos ítványt benyújtania. Szólásra következik Seszták László, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Seszták László (KDNP) SESZTÁK LÁSZLÓ (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1. §hoz szeretnék egypár általánosságot elmondani. Az előttünk lévő törvén yjavaslat szabályozza, hogy kik jelölhetnek, nem akarom őket felsorolni, hiszen minden képviselőtársam tudja. És itt nagy szerep hárul az önkormányzatokra. De azok az önkormányzatok, amelyek most alakultak meg és tapasztalatlanok, és elég nagy tömege hárul rájuk a feladatok elvégzésének, semmilyen útmutatást nem látnak a törvényből, hogy hogyan kell ezt végrehajtani. De nemcsak az önkormányzatoknál, hanem más testületeknél is hiányzik a végrehajtása, a hogyanja ennek a törvényjavaslatnak. Az lett volna az i gazi, hogyha a beterjesztéssel együtt a végrehajtást, a szabályozást is megkaphattuk volna. De én azt vártam, hogyha ez már nem történt meg, mert ismerve a törvényalkotás utóbbi időben feltornyosult nehézségeit, legalább az előterjesztő Igazságügyi Miniszt érium arra tesz javaslatot vagy ígéretet, hogy ezt a közeljövőben megteszi, és utalt volna arra, hogy ezt milyen formában óhajtja megtenni, és mivel ez nem történt, én azt szeretném kérni az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy erre
