Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV törvény és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - DORNBACH ALAJOS, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
970 a törvényjavaslat reflektá lásában majd utaljon, hogy hogyan és milyen módon óhajtja ezt végrehajtani. És mivel nálam van a szó, és nem akarok, ha megengedi a tisztelt Ház, majd a részletes vitában felszólalni, egyetlenegy mondat erejéig szeretnék reagálni Hack Péter képviselőtársam módosító javaslatára, amellyel én egyetértek, és mivel nagyon jól megtette ezt, én nem fogom még egyszer megtenni. Csupán az indoklással nem értünk egyet, vagy nekem más az indoklásom, mint amit ő leírt, de most hadd ne indokoljam, és ne mondjam el a sajá t véleményemet, mert nem szeretném Irisz almáját bedobni a társadalomba, hogy a társadalmi szervezeteket én hogyan ítélem meg, melyiket legitimnek és melyiket nem, inkább elfogadom Hack Péter indoklását, és támogatom. Köszönöm szépen. (Kis taps.) ELNÖK (Sz abad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Dornbach Alajos alelnök úr. Felszólaló: Dr. Dornbach Alajos (SZDSZ) DORNBACH ALAJOS, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Képviselőként szólok, és csak nagyon röviden. Pálos képviselő úr, illetve államtitká r úr módosító javaslatára egy észrevételem van. Ne felejtsük el, hogy az Alkotmány 46. §a szó szerint a következőket tartalmazza: "A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek". A törvény e szabály alól kivételt enged het. Tehát ahhoz, hogy népi ülnök helyett ülnököt, vagy bármiféle egyéb elnevezést használjunk, az Alkotmányt módosítani kellene. Köszönöm. (Kis taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra kér lehetőséget Vastagh Pál a Magyar Szocialista Párt részéről . Felszólaló: Dr. Vastagh Pál (MSZP) VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden szeretném elmondani a szocialista képviselőcsoport álláspontját a törvényjavaslat megítélését illetően. Támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását, hiszen a bíróságok és az igazságszolgáltatás működéséhez hozzátartozik jelenlegi alkotmányos kereteink között a társasbíráskodás feltételeinek megteremtése. Nem vitatkozni akarok Balás képviselőtársammal, de azt el kell, hogy mondjam, hogy a laikus részvétel az i gazságszolgáltatásban korántsem 1917től jelent meg a jogelméletben és a jogtörténetben. A bizottsági ülésen, amikor szerdán ezt a bizottság megtárgyalta, igen éles kritikát fogalmaztunk meg, és ennek a kritikának a lényege a törvényjavaslattal kapcsolatba n egybeesett mindazzal, amit Seszták képviselő úr is elmondott a hozzászólásában. Arra a kérdésre nem kaptunk a tárca képviselőitől megnyugtató választ, hogy a leírtak alapján, a törvény jelenlegi szövege alapján az önkormányzatok miképpen fogják lebonyolí tani a népi ülnökök választását. Nem kaptunk választ arra, hogy a jelölés milyen módon történik, hogyan tudnak az állampolgárok jelölési jogukkal élni, miképpen tehetik meg ugyanezt a társadalmi szervezetek, mi kell a jelölés elfogadásához, milyen eljárási keretek között zajlik mindez. Ezekre a kérdésekre akkor nem kaptunk választ, és most a miniszteri előterjesztés sem igazított el bennünket. Én is csatlakozom ehhez a javaslathoz, miszerint a vita lezárását követően ezekre a látszólag talán nem kardinálisn ak tűnő, de a lebonyolítás szempontjából nem jelentéktelen problémákra szíveskedjen a minisztérium képviselője választ adni. Önmagában a laikusok részvételét az igazságszolgáltatás egészének menetében természetesen újra meg kell tárgyalnunk, hiszen itt egy átmeneti jellegű intézkedésről van szó csupán. Valójában hiányzik a Kormány átfogó koncepciójának az ismerete, amely az igazságszolgáltatás szervezeti átalakítására vonatkozik, hiszen ennek tükrében, ennek ismeretében lehet pontosan a későbbiekben
