Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV törvény és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
964 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási szándékot. Megkérdezem Botos Katalin pénzügyminisztériumi államt itkárt, kíváne szólni most. Nem kíván szólni. Így az általános vitát lezárom. Határozathozatal a törvényjavaslat részletes vitára való bocsátásáról ELNÖK (Szabad György) : Indítványozom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot bocsássa részlete s vitára. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetérte ezzel. Határozathozatal következik. Kérem most a szavazatokat. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés – az államtitkári szavazatokkal – 245 szavazattal, 1 tartózkodás mellett a részletes vi tára bocsátás mellett foglalt állást. Ennek nyomán felkérem a gazdasági, valamint a költségvetési, illetve az alkotmányügyi bizottságot, hogy szíveskedjenek megtárgyalni és véleményezni a módosító javaslatokat. A részletes vitára ezek után kerülhet sor. A bíróságokról szóló 1972. évi IV törvény és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény é s a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. A Kormány előterjesztését a 696os számon kapták meg képviselőtársaim. Átadom a szót az igazságügyi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának , Isépy Tamás igazságügyi államtitkár úrnak. Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés, kedves Képviselőtársaim! Az Alkotmány 46. §a alapján a bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. A bíróságokról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az ülnökök megbízatása ötéves időtartamra szólt. Legutóbb 1985ben volt ülnökválasztás és csak azért nem járt le az ötéves idő lejárta ellenére az ülnökök megbízása, mert az Országgyűlés az 1990. évi LXVI. törvénnyel december 31ig meghosszabbította, viszont rövidesen ez az időtartam is letelik, és az ítélkezés zavartalanságának biztosítása szükség essé teszi az ülnököknek az újraválasztását. A megyei és a helyi bíróságokhoz 1980ban 9725, 1985ben pedig 11945 ülnököt választottak meg, és az Igazságügyi Minisztérium felmérései szerint ebben az évben a hatályos eljárásjogi szabályozást alapul véve a b íróságok 12 450 népi ülnök közreműködésére tartanak igényt. Az ülnöki létszámnak ez a látható fokozatos emelkedése összefügg a bíróságokhoz érkező ügyek állandó növekedésével. Mielőtt rátérnék a javaslat leglényegesebb intézkedé seinek az ismertetésére, engedjék meg, hogy egész röviden csak néhány szót szóljak a társas bíráskodás, a néprészvételnek az elvéről, ugyanis e két alapelv először a polgári átalakulás folyamatában tett szert alkotmányos jelentőségre. Az angol polgári forr adalom időszakában ezt az esküdszéknek a közbeiktatásával oldották meg, és a büntetőügyekben jóformán általános gyakorlattá vált. A XVIII. században már az is felvetődött, hogy ez az intézmény a nép igazságszolgáltatásban való részvételének a biztosítására is szolgál. A polgári társadalmak bírói szervezetének kialakításakor angol példára más országokban is jelentkezett
