Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV törvény és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
965 a zsűri bevezetésének a követelése, és később például Németországban a zsűri intézménye mellett megjelent az ülnökbíráskodásnak az intézmény e is. A német jog hatása alatt lévő országokban a zsűribíráskodás helyettesítőjeként általában elterjedt az ülnökbíráskodás, és Ausztria például mindkét rendszert ismeri, tehát az ülnökbíráskodást és az esküdtbíróságot is. Mindenütt szakmai viták középpont jában áll a laikus elemek részvétele az igazságszolgáltatásban. Az igazságügyi kormányzat is szükségesnek tartja az ülnökbíráskodás rendszerének a felülvizsgálatát, és nyilván át kell majd tekinteni a polgári és a büntetőeljárás szabályait, és elemezni és hasznosítani kell a nemzetközi tapasztalatokat. Nyilvánvaló viszont, hogy az új eljárási szabályoknak a kidolgozása, részben a tapasztalati adatok beszerzése szempontjai miatt is hosszabb időt vesz igénybe, viszont a népi ülnöki rendszer átalakításáig bizt osítani kell, hogy a népi ülnökök az ítélkezésben továbbra is részt vegyenek. A javaslat rendelkezései közül valójában csak a következőket szeretném kiemelni. A népi ülnökök jelölési jogának a szabályozásánál az volt a vezérelv, hogy a bekövetkezett politi kai, gazdasági változásokhoz igazodó és a szereptévesztést és funkciózavart okozó rendelkezéseket a bíróságokról szóló törvényből kiiktassuk. Ezért a jelölés lehetőségét az állampolgárok, a helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek számára biztosítj a a javaslat, és a népi ülnök megbízatásának időtartama alatt semmiféle pártszempontot nem vehet figyelembe, hiszen éppen ezért maradt ki a jelölő szervek közül, maradnak ki a pártok. A bíróságok függetlenségét és a pártatlan ítélkezést védelmezve megenged hetetlen ugyanis egy olyan helyzet kialakulása, ami az 1985ös választással létrejött. Az adatok szerint ugyanis az 1985ös választás után a népi ülnökök 53 százaléka volt az MSZMP tagja. Az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseivel áll összhangban az a rendelkezése a javaslatnak, hogy a népi ülnökök megválasztását a települési önkormányzat képviselőtestületének a kizárólagos hatáskörébe utalja. Tapasztalatok szerint az önkormányzatok képviselőtestületei megalakulásuk pillanatától és megalakulásuk pillanatában számos azonnal megoldandó problémával és feladattal kerülnek szembe, és anélkül, hogy az önkormányzatok egyenlőségének az alapelvét csorbítanánk, ezért nem kívánunk a javaslatban a képviselőtestületek egészének újabb feladatokat adni. Nem tév eszthetjük szem elől azt sem, hogy a minden önkormányzati képviselőtestületet megillető választás már pusztán az ülnökök és az önkormányzatok nagyságrendjének összevetéséből is következően gyakorlatilag valójában kivitelezhetetlen. Ezért úgy véltük, indok olt a választás jogával a helyi bíróságok esetében a bíróság székhelye szerint illetékes települési önkormányzatot felruházni, ez a megoldás ugyanis azzal az el nem hanyagolható előnnyel is jár, hogy a bíróságok hatékonyan segíthetik az önkormányzatok ez i rányú tevékenységét. A helyi bíróságok illetékességi területén tevékenykedő többi önkormányzatnak ugyanúgy megvan a jelölési joga, tehát a jelöléssel működik közre a népi ülnökök kiválasztásában. A fővárosban működő bíróságok tekintetében további sajátossá gok tették szükségessé az előző szabálytól való eltérést. Az igazságszolgáltatásban közreműködő népi ülnököket megillető díjazásról és egyéb költségekről szóló jelenlegi rendelkezés a munkáltatók alapvető jogait és érdekeit érinti, szükséges ezért törvényi szintű szabályozása. Ugyanakkor indokolatlan volt az a megkülönböztetés, amely a munkáltató által a népi ülnöknek kifizetett átlagkereset megtérítésénél a- szerint differenciált, hogy az ülnök milyen típusú munkáltatóval van munkajogi jogviszonyban. A nép i ülnökök közreműködésének költségei ugyanis kétséget kizáróan az igazságszolgáltatás költségeihez tartoznak, így azoknak a fedezetét minden esetben a bíróságok költségvetéséből kell biztosítani. Az 1990. évben a népi ülnökök tiszteletdíjának az összege a társadalombiztosítási járulékkal együtt
