Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
962 A konkrét javaslat úgy hangzik, hogy "Gépjármű, továbbá teher, sátras utánfutó, valamint lakókocsi tulajdonváltozása esetén – legyen az ingyenes vagy visszterhes – egyaránt a köbcentiméterek ala pján fizetendő illetéket kelljen kivetni, éspedig hogyha az érintett gépjármű három évnél fiatalabb, akkor köbcentiméterenként 6 forint, 36 év között köbcentiméterenként 4 forint, illetőleg 6 éven túl 3 forint illetéket kelljen fizetni, illetőleg az utánf utók és lakókocsik esetén egységesen 1500 forint illetéket". Az innen nyerhető illetékbevétel terhére ellenkező oldalon indítványozom, hogy az öröklési és ajándékozási illetékkulcsok táblázatában az első csoportban egységesen, értékemelkedéstől függetlenül három százalék lineáris illeték kerüljön megállapításra, a második csoportban 6 százalék, a harmadikban pedig 10 százalék. Utalok arra, hogy a progresszív illeték annak az időszaknak a maradványa, amikor a vagyongyarapodást mint egy munka nélkül szerzett jövedelmet lehetőleg elkobzásszerűen igyekezett a jogalkotó joghátránnyal sújtani. Kitekintve a világban ismeretes adózási és illetékkiszabási esetekre, megállapítható, hogy mindenütt visszaszorulóban van a progresszív kulcs, a legtöbb esetben lineáris kul csot alkalmaznak. Hadd utaljak itt arra, hogy éppen a hét végén volt alkalmam konzultálni egy amerikai delegációval, ahol tájékoztattak arról, hogy az Egyesült Államokban a legtöbb államban azt a megoldást követik, hogy bizonyos értékhatárig 0kulcsos az ö röklési illeték, s e fölött az értékhatár fölött egy lineáris adókulcsot alkalmaznak. Úgy gondolom, hogy a polgárosulás felé induló országunkban ezt az elvet célszerű követni, s nem az elkobzási funkciót tovább ragozni. A 802es sorszám alatt szereplő indí tványom – amelyet a mai napon kaptak kézhez képviselőtársaim – azt javasolja, hogy ha az értéket egy adott ügyben bírói ítélet állapította meg, akkor azt az Illetékhivatal ne bírálhassa felül. Korábban volt ilyen gyakorlat, azonban az új javaslatban ez a n ormatíva nem szerepel. Közismert, hogy a bíróságok általában szakértők közbejöttével állapítják meg az értékeket, majd kényes matematikai játékokat végeznek egyegy elszámolás során. Nem lenne indokolható egy olyan illetékhivatali előjog, ami a felek által és a bíróság által elfogadott értékviszonyokat utólag megbolygatná. 804es sorszám alatt egy régi törvényhozási mulasztást szeretnék pótolni. A javaslat részletes felsorolást tartalmaz arra nézve, hogy a lerótt illetéket mikor kell visszatéríteni. Ebből a körből mindeddig elmaradt az az eset, amikor egy magánvádas eljárásban a büntetőeljárás kegyelem folytán megszűnt. Gondoljanak arra, hogy az amnesztiákat a magánvádló úgy éli meg általában, hogy ez a "piszok" elkövető egyszerűen megússza, de egyszerűen ta rthatatlan, hogy az illeték, amit lerótt a magánvádló, az ő terhén maradjon. Úgy gondolom, ha az állam gondoskodik arról, hogy az elkövető büntetlen maradjon, gondoskodni kell arról is, hogy emiatt ne szenvedjen anyagi hátrányt a feljelentő. A 808as sorsz ám alatt kezelt módosító indítványunkra szeretnék röviden utalni. A múlt héten, éppen ma egy hete utaltam arra, hogy valójában az illetékjog mindig egy mögöttes jogágnak a függvényében módosulhat, illetve alakulhat, anélkül, öncélúan értelmezhetetlen. Az i ngatlannyilvántartásról szóló tvr. tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy nincs szükség okiratra vagy kérelemre egy olyan jog vagy tény törlése esetén, hogy ha annak megszűnése magából az ingatlannyilvántartásból kétséget kizáróan megállapítható. Tisztelt Ház! A gyakorlat azonban nem így szokott alakulni, hanem úgy, hogy elmulasztja észlelni hivatalból e jogok, tények megszűnését a Földhivatal, és ha egy kérelmet nyújtunk be arra nézve, hogy hivatalból intézze el a dolgot, erre csak akkor kerül sor , ha erre lerójuk az illetéket. Tipikus esete ennek az, amikor az alapszituáció az, hogy az örökhagyó nevén áll az ingatlan fele része, míg a további fele rész fölött pl. özvegyi, haszonélvezeti jog illeti meg. Az örökhagyó meghal, a közjegyző átadja a hag yatékot, a tulajdonváltozást átvezetik, de egyidejűleg elmulasztják törölni a haláleset folytán nyilvánvalóan megszűnt jogot. Ilyen esetben formailag terhelt az ingatlan, ilyen esetre vonatkozna az ingatlannyilvántartási tvr. hivatkozott passzusa.
