Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
961 Az illetékekről szóló törvényja vaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Mindezek után folytatjuk az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Jelentem, hogy ezzel kapcsolatban felszólalásra kért lehetőséget Balás István, a Magyar De mokrata Fórum részéről. Balás Istváné a szó! Felszólaló: Dr. Balás István (MDF) BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általam benyújtott igen nagy számú módosító indítvány jelentős része elsősorban szépészeti jellegű vállalkozás, ame lynek az ismertetésétől el kívánok tekinteni. Ezek elsősorban a javaslatban szereplő magyartalanságok kigyomlálására irányulnak. Néhány érdemére szeretném azonban ráirányítani a figyelmet, támogatásukat kérve. 747es sorszám alatt beterjesztett indítványom a javaslatnak azt a passzusát veszi célba, amely szerint a megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság után illetéket kelljen fizetnie. Úgy gondolom, hogy ez két okból sem tartható, egyrészt az "egy rókáról egy bőrnél többet lehúzni tilos" elve alapjá n, másrészt azért is, mert a javaslatnak egy egészen másik helyén a házassági vagyonközösség megosztásával kapcsolatban az adósság illetékmentességét egyébként elismeri a javaslat. Nem tévesztettem szem elől, hogy itt ajándékozási, ott pedig tulajdonképpen visszterhes kérdésről van szó. Másik ilyen indítványom a 764es sorszám alatt kezelt indítvány, amely a kisajátítási kártalanítás összegéből vásárolt ingatlan illetékmentességét érinti. Maradéktalanul egyetértek ezzel, hogy ez az illetékmentesség a jövőbe n is megmaradjon. Figyelemmel azonban arra, hogy az élet gyakran produkál olyan eseteket, hogy egy kártalanítási összeg kifizetését követően 45 év elteltével kerül csak sor új ingatlan vásárlására, a felgyorsult inflációra is figyelemmel azt tartanám hely esnek, hogyha bizonyos évenként, l2 havonta megemelendő százalékkal növelten lehessen figyelembe venni ezt a kártalanítási összeget. Javaslatom befejezett évenként 20 százalékos emelésre irányult. 765es szám alatt előterjesztett indítványom az illetéktörv ényben eddig külön nem érintett és a javaslatban sem szereplő területre vonatkozik, az eredeti szerzésmódok körére, nevezetesen az elbirtoklásra és a ráépítésre. Ismeretes a javaslatnak az a rendelkezése, amely a jelenlegi jogszabállyal is valójában egyezi k, legalábbis ami a célzott szándékot illeti, hogyha egy hatósági késedelem miatt kerül sor az illeték kiszabására egy későbbi időpontban, mint ahogy valójában az ügylet vagy esetleg a haláleset történt, s a késedelemből az infláció miatt az állampolgárt l ehetőleg kár ne érje, tehát az illetékalap csökkentését célozza a javaslat. Tipikusan ilyen eset az elbirtoklás, valamint a ráépítés esete. Akár jogügylettel, akár bírói ítélettel naptárszerűen általában megállapítható időpontban – méghozzá az ítélethozata lt lényegesen megelőzően, évekkel előtte – szokott bekövetkezni a tulajdonszerzés, indokolt tehát, hogy itt ugyanazt az elájárási módot alkalmazzuk, mint az egyéb esetekben. A legsúlypontibb kérdés az eredetileg 757es sorszám alatt előterjesztett módosító javaslatom, amelynek helyébe a 786os sorszám alatt kezelt új változat lép. Ennek a lényege az, hogy ha már választanunk kell, hogy melyik vagyoni kört terheljük inkább illetékkel, a gépkocsitulajdonosokate, akiknek a köre mégiscsak szűkebb vagy az egés z lakosságot, amelynek köre ehhez képest lényegesen tágabb, meggyőződésem, hogy azonos illetékbevételt biztosítva akkor járunk el erkölcsileg indokolható módon, hogyha a gépkocsitulajdonosokat sújtjuk illetékkel, és ezzel szemben lehetőleg minimálisra szo rítjuk le az általános öröklési és vagyonszerzési illetéket.
