Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 3. hétfő, az őszi ülésszak 1. napja - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző: - ELNÖK (Szabad György): - FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP)
10 A polgármesterekre komoly államigazgatási feladatok fognak várni. Ha azonban a törvénynek, az Alkotmánynak és az önkormányzati törvénynek csak az a megjegyzése, az a rendelkezése marad fenn, hogy megbízható a p olgármester államigazgatási feladatokkal, a személyét akkor is az államigazgatási gépezet részének, fogaskerekének és méghozzá igen fontos fogaskerekének kell tekinteni. Ennek az államigazgatási jellegnek az eddig felmerült és vitatott kérdésekben jelentős ége van. Az első kérdés: kelle kétharmados többség a polgármesterről szóló törvény meghozatalához? Az Alkotmány 44/C szakasza szerint két esetben van szükség a jelen levő képviselők kétharmadának szavazatára. Először a helyi önkormányzatokról szóló törvén y elfogadásához és másodszor az önkormányzatok alapjogainak korlátozásához. Az első pontra vonatkozóan úgy gondolom, hogy Kónya Imre cáfolhatatlan logikájú választ adott az előzetes aggályokra. Az önkormányzati törvény az adott tartalommal, kétharmados töb bséggel megszületett. Ami ebben a törvényben benne van, az az önkormányzati törvény, annak meghozatalához volt szükség kétharmados többségre. Ami ebből kimaradt, az nem tartozik az önkormányzati törvény keretébe, annak meghozatalához tehát nincs szükség ké tharmados többségre. Különösen a polgármester joggállása kérdésében. A polgármesterről mind az Alkotmány, mind az önkormányzati törvény igen fontos normatívákat tartalmaz. Nyilvánvaló, hogy amit ez a két törvény ki akart emelni, azt magába foglalja, amit e z a két törvény nem emelt ki, azt nem tartja olyannak, amely tekintetében önkormányzatot érintene a polgármester tevékenysége, és ezért ezek a kérdések nem tartoznak az önkormányzati törvény körébe, következésképpen nincs szükség kétharmados többségre. A m ásodik pont, tehát az önkormányzatok alapjogainak korlátozásával kapcsolatban meg kell kérdeznem, hogy vajon miféle önkormányzati jogot korlátozna az előttünk lévő törvénytervezet. Az önkormányzati törvény 33. szakasza így szól: "A polgármester tekintetébe n a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérért a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős." Ebből világos, hogy az önkormányzati alapjog a munk áltatói jog gyakorlása. Ha tehát ettől a jogtól a képviselőtestületet valamelyik törvény meg akarná fosztani, tehát a polgármester munkáltatójává teszik a főispánt vagy a magasabb szintű önkormányzati szervet, vagy esetleg magát a belügyminisztert kívánná tenni, akkor az önkormányzati jogcsorbítás, illetve változatás lenne, és nyilvánvalóan szükség lenne a kétharmados többségre. A munkáltatói és munkavállalói jogok mibenléte, részletezése azonban más jogszabályokra tartozik. Nyilvánvaló, hogy a Munka Törvén ykönyve és az ahhoz kapcsolódó rendelkezések fogják szabályozni a polgármesterek részletes munkaviszonyát, a munkaidejét, a szabadságidejét és a többi kérdést; a társadalombiztosításra vonatkozó, az adózásra vonatkozó törvények fogják szabályozni az adózás át, illetve a társadalombiztosítási jogait. A büntető, polgári, kártérítési, fegyelmi felelősség és az összeférhetetlenség szabályai olyan normák, amelyeknek meghatározását a törvényhozó sohasem bízza a munkáltatókra. Tehát ezeknek a kérdéseknek az önkormá nyzati törvénytől és az önkormányzatoktól független szabályozása még akkor sem sértené az önkormányzati jogokat, ha a polgármesternek csak egy arculata, éspedig az önkormányzati arculata volna. Mivel azonban a polgármester személyében szétválaszthatatlanul keverednek az államigazgatási elemek, szó sem lehet az önkormányzati jogok sérelméről egy olyan szabályozás esetében, amely figyelembe veszi a polgármester államigazgatási arculatát is.
