Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló 1989. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
694 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Szentágothai János, a Magyar Demokrata Fórum részéről. (Derültség. Közbeszólások.) Nem kíván szólni. A jelentkezők lajstromá n szerepelt. A következő felszólaló Szokolay Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum részéről. (Közbeszólások: Székelyhidi! Ügyrend! Székelyhidi László jelentkezik.) Teljesen világos, hogy Szokolay Zoltán neve áll a képernyőmön, de Székelyhidi László kér szót. Fe lszólaló: Dr. Székelyhidi László (MDF) SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Ház! Engedelmet kérek, de nem mulasztottam el a kötelezettségemet, hiszen már egy fél órája jelentkezem, hogy részben az MSZP tisztelt képviselőjének módosító javaslatát támogata ndó, részben az engem megszólító felszólalásra válaszoljak. Azt kell mondanom, hogy Kis Gyula József úr szakmailag jórészt megválaszolta a volt pénzügyminiszter által elmondott szakmai érveket. Ehhez még azt szeretném hozzátenni, hogy mivel az ő sikeres mű ködése bizonyára bizonyított volt az elmúlt években, ezért nagyon szeretném, ha ezeket a javaslatait a Társadalombiztosítási Főigazgatóság szakembereivel beszélné meg, jóllehet az információkat a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság a Társada lombiztosítási Igazgatóságtól kapta meg – azokat is, amelyeket én a felszólalásomban fölvezettem. Ami pedig a Csehák képviselő asszonnyal kapcsolatos lovagias mulasztásomat illeti… (Pozsgay Imre és Horn Gyula közbeszólása: A Kis Gyula Józsefé!) … Mindenesetre azt hiszem, engem is érintett ez: demagógiának neveztem a módosító javaslatot. Tessék ezt akkor talán törölni, és "látványos, megalapozott igéret"nek fordítani. Miután pedig a női nemnek tisztelője vagyok, a szünetben kézcsókomat fogom Csehá k képviselő asszonynak leróni. (Derültség.) Köszönöm, hogy meghallgattak. (Derültség, taps.) ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Egy valamennyiünk számára örvendetes bejelentést szeretnék tenni. Miniszterelnök úrtól kaptam egy közvetett üzenetet, miszerint körülbelül 12 órakor, igen rövid időre, orvosi engedéllyel megjelenik az ülésteremben. (Taps. Közbeszólások: Éljen!) Folytatjuk a vitát. Szólásra következik Tarnóczky Attila. (Közbeszólások: Szokolay! – Szokolay Zoltán az asztalára üt.) Felszóla ló: Tarnóczky Attila (MDF) TARNÓCZKY ATTILA (MDF) Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy abba a vitába, amely arra vonatkozik, milyen összegek felett dönthetünk, ne szóljak bele, mert nem vagyok szakember – viszont a döntés elveiről, igenis, l enne mondanivalóm. A reggel előttünk álló három tervezet az egyszeri támogatások ügyében teljesen más jellegű. Azt kell mondanom, a Kormány eredeti elképzelése középen áll a három tervezet közül, egyenlősít. A bizottság elképzelése differenciált. A szocial ista párti oldalról érkezett elképzelés szintén differenciált, de teljesen ellentétes előjellel. Ami az eredeti előterjesztést illeti, én tudom, a Kormányt kötelezi egy tavalyi országgyűlési határozat az infláció mértékének ellensúlyozására, de egyszeri, 2 400 forintos támogatást én nem tudok ilyen intézkedésnek felfogni. És itt a hangsúly az egyszeriségen van. Botos Katalin ezt az intézkedést, adóügyi okokból, szociális intézkedésnek kívánja minősíteni, de meggyőződésem szerint igazából az – ez nem minősíté s kérdése. Ha pedig szociális támogatásról van szó – márpedig arról van szó – , akkor a rászorultságot kell figyelembe venni. Ezért azt kell mondanom, hogy a bizottság javaslata a számomra elfogadható, legkevésbé rossz megoldás. Ezt sem tartom jónak, mert a 10 ezer
