Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 4. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
64 polgármestereknek azon lehetőségét, hogy a régi hivatásukba visszatérhessenek, teljességgel a képviselői státusnak megfelelően szabályoztuk. Én úgy érzem, hogy ezen az úton kelle tt volna továbbhaladnia a különböző tárgyaló bizottságoknak. Sajnos mégsem ez történt. A kulcskérdés ebben a törvényben – mint már egyszer említettem – az összeférhetetlenség szabályozása. A kérdés az, hogy milyen körben gyakorolható más hivatás a polgárme steri mellett. A szabad demokrata javaslat azt mondja, hogy ez a kör teljességgel azonos legyen a képviselők státusával – én már a múltkor többszörösen megokoltam – azért, mert nem lehetünk szűkkeblűbbek a polgármesterekkel, mint saját magunkkal voltunk. G ondoljunk arra, hogy ha rosszul szabályozzuk a szabályozást, akkor sikeres ügyvédek, orvosok, azon egyházaknak a lelkészei, akiknek az egyházuk szabályai, belső törvényei ezt megengedik, s más hasonló foglalkozást folytató személyek nem lehetnek polgármest erek. Kívánatose, hogy a törvény erejénél fogva eleve megtiltsuk ezt a lehetőséget? Nyilvánvalóan nem kívánatos, hiszen elvárni egy sikeres orvostól, egy sikeres ügyvédtől, hogy annak a reményében, hogy ő két évig, három évig, négy évig polgármester legye n, adja fel a hivatását – egy ilyen bizonytalan politikai helyzetben aligha lehet. Éppen ezért én újólag kérném a tisztelt Házat és Önöket, Hölgyeim és Uraim, hogy fontolják meg a szabad demokrata indítványt, amely az összeférhetetlenséget – még egyszer mo ndom – teljesen úgy szabályozza, ahogy a képviselők, tehát az Önök státusát szabályozzuk, és eszerint polgármester nem lehet köztársági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és e tnikai jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, az Állami Vagyonügynökség ügyvezetője, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, köztársasági megbízott, más településen polgármester vagy más önkormányz ati testület tagja, továbbá fegyveres erők, rendőrség, rendészeti szervek hivatásos állományú tagja. Igen hosszú ez a felsorolás, majd fél percet igénybe vett a szűk megszólalási időből. Én úgy érzem, hogy ez messzemenően elegendő. Most az a javaslat, ami még előttünk fekszik – részint a Kormányé, részint a kormánypártoké – a következő pontokon tér el ettől. Először is furcsa módon megtiltja a különböző társasági formák vezetőinek polgármesterré választását. Ez azért is igen aggályos, mert ha figyelmesen el olvassák a törvényt, akkor állami vállalatok vezérigazgatói kaphatnak felmentést, és lehetnek polgármesterek. Gondoljanak bele: egy egyszemélyes kft. igazgatója a törvény szerint teljesen kizárt attól, és teljesen el van zárva attól, hogy polgármester legy en, ugyanakkor mondjuk, egy harmincezer dolgozót foglalkoztató állami vállalat vezérigazgatója felmentés esetén a tisztelt kormánypártok tervezete szerint minden további nélkül lehet polgármester. Ugyanez vonatkozik, tisztelt Kisgazdapárt, a téeszek elnöke ire is, ugyanakkor a magánszféra kft.inek, rt.inek a vezetői – hangsúlyozom – nem lehetnek polgármesterek. A másik ilyen elem, hogy a polgármester, megválasztása után nem viselhet párttisztséget. Nyilvánvaló, Magyarországon nagyonnagyon sok ember van, a ki nem szereti a pártokat, és azt szeretné, hogyha közhivatalokban olyan személyek lennének, akiknek semmi közük sincs a pártokhoz. De egy modern társadalomban elvárhatjuke egy polgármesterjelölttől, hogy teljesen a pártoktól, a társadalom szervezett erői től függetlenül legyen polgármester? Aligha várhatjuk el. Gondoljunk bele, nagyon kevés olyan polgármestere lesz ennek az országnak, aki nem pártok jelöltje alapján válik ezen tisztség betöltőjévé. És különösen így lesz ez a nagyobb városokban. Én teljesen kizártnak tartom, hogy nagyobb településen olyan személy legyen polgármester, akit nem támogatnak politikai pártok. Gondoljuk meg, elvárni egy pártjelölttől, hogy a siker után megtagadja saját pártját, mondjuk a Demokrata Fórum lakitelki alapítójától elvá rni azt, hogy a választási sikere után adja fel a tisztségeit pártjában, azt hiszem – ezt nyugodtam állíthatom – , hogy ez farizeus elvárás. Nem várják el ezt általában sehol a világon a különböző párttisztségek betöltőitől. Gondoljanak arra, hogy az Önök t estvérpártja adja Franciaországban Párizs polgármesterét, aki a pártnak az elnöke, minden további nélkül betöltheti a polgármesteri tisztséget.
