Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 16. kedd, az őszi ülésszak 8. napja - A honvédelemről szóló 1976. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - WACHSLER TAMÁS (FIDESZ)
490 537es számon, Nagy András 538as számon, dr. Varga János 539es számon, Szili Sándor 550es, 551es, 552es és 553as számon, az a lkotmányügyi bizottság 574es számon, a honvédelmi bizottság 576os számon, Szelényi Zsuzsanna 593as számon. A módosító javaslatokra tekintettel általános és részletes vitát kell tartanunk. A törvényjavaslat általános vitája következik. A felszólalá sra jelentkezők közül elsőként megadom a szót Wachsler Tamás képviselő úrnak a FIDESZ képviselőcsoportjából. Felszólaló: Wachsler Tamás (FlDESZ) WACHSLER TAMÁS (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat , illetve az ezzel módosítani kívánt honvédelmi törvény a FIDESZ számára rendkívüli fontosságú, hiszen egyrészt tagságunk és választóink tekintélyes része még a sorkatonai szolgálat előtt vagy alatt áll, másrészt már csak korunknál fogva ás nekünk vannak v alószínűleg a legelevenebben élő emlékeink a letűnt rendszer hadseregéről. Értesülvén arról, hogy a Kormány beterjeszti a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, különös gonddal olvastuk végig a szöveget. amelynek végeztével ismerős érzés kerített bennünket hatalmába. Ezen persze nem is csodálkozhatunk, hiszen az eredeti honvédelmi törvényt - mint tudjuk - 1976ban fogadták el. Mégis eléggé riasztó napjainkban egy olyan törvényt e Házban tárgyalni, amelynek filozófiai kiindulópontja a totá lis állam totális hadserege volt, és amely kiindulópontokat a Kormány által beterjesztett módosító törvényjavaslat csak tüneti kezelésben részesíti. Ebben a vitában a társadalmi és gazdasági élet minden szférájának az a feladata, hogy a mindenható állam ak aratát kiszolgálja, alárendelve magát nem utolsósorban a hadsereg érdekeinek. Mondanom sem kell, hogy szívesebben tárgyalnánk most itt egy új szemléletű honvédelmi törvényt. Ez persze nem kritikai megjegyzés, hiszen megértjük, hogy a minisztérium rendelkez ésére álló hét hónap alatt nem tudott új törvénytervezetet előkészíteni, hiszen olyan halaszthatatlan dolgokkal kellett vezetőinek kezdetben foglalkozniok, mint az irredenta emlékmű újjáépítése, az új egyenruhakoncepció kidolgozása és az új díszmenet beve zetése és így tovább. (Derültség.) Törvénymódosítási javaslattal állunk tehát szemben, nem kívánunk ezért ennek keretein túlterjeszkedni. Alapvető, a törvény szerkezetét érintő kérdésekkel tehát nem foglalkoztunk, pedig megkockáztatom, hogy ez a 76os törv ény úgy rossz, ahogy van! A Kormány koncepcióját tiszteletben tartva tehát két csoportba sorolhatók módosító javaslataim. Egy részük a 12 hónapos szolgálati idő bevezetésével kapcsolatos változásokhoz, valamint az alternatív szolgálati formák szabályozásáh oz kötődik, más részük pedig a jogi és politikai rendszerben beállt változásokkal kívánja összhangba hozni a honvédelmi törvényt addig is, amíg a Kormány be nem terjeszti az újat. Javaslatainkban természetesen igyekeztünk azt a felfogást érvényre juttatni, amelynek, véleményünk szerint, az új honvédelmi törvényt jellemeznie kell majd, és amely az eddigi gyakorlattal szöges ellentétben szabályozná egy - szerencsére - most már demokratikus állam és annak hadserege kapcsolatát. Realitásként fogadjuk el azt, ho gy a hadseregre szükség van, ha különösképpen nem is örülünk neki. Azt azonban sem eddig, sem ezután nem fogjuk elfogadni, hogy honvédelmi kiképzés és nevelés ürügyén fiatal emberek ezreit forgassák ki alapvető jogaiból, alázzák meg emberi méltóságában, mi nt ahogy azt az elmúlt években majd mindannyian megtapasztalhattuk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az alapvető emberi jogok oszthatatlanok, ezeknek a társadalmi élet minden szférájában, a társadalom és az állam minden intézményében érvényesülniök kell. Ezek a jogok tehát nem a kötelességek teljesítésének jutalmaként illetik meg egy demokratikus
