Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 15. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
471 költségvetési pénzekbő l komoly beruházások valósulnak meg. Tudom, létezik a versenytárgyalásról szóló törvény, és sok esetben kötelező, de én nem ezekről az esetekről beszélek, hanem a többiről, amikor vállalkozók, nem mindig teljesítőképességük és áraik miatt kerülnek hátrányb a, míg mások ugyancsak nem emiatt kerülnek előnybe. Mivel ez a jelenség ma létező probléma, ha nem is e törvény keretében, de orvoslásra kell találni. A második problémát számomra az épülő piac új, kedvezményezett szereplői okozzák. Ezeket az új, talán kül földi vállalkozókat külön ösztönözni szükséges annak érdekében, hogy piacra lépjenek, élénkítsék a piacot, esetleg maradjanak meg a piacon. Ez egy roppant fontos dolog, sőt egyik kulcskérdése jelenlegi gazdasági politikánknak. Az ösztönzés, mondjuk adókedv ezményben, esetleg adómentességben nyilvánulhat meg, mely előre egy adott időszakra ígértetik meg, ami helyes, mert valamilyen előny, és erre a garanciát látnia kell a mondjuk külföldi vállalkozónak. Amikor azonban a hazai versenytársak is piacra akarnak l épni, hátrányban találják magukat, ugyanis az adókedvezményből fakadóan a kedvezményezett vállalkozó kedvezőbb gazdálkodási helyzetben és jóval alacsonyabb árat, mondjuk dömpingárat tud alkalmazni, ami a versenytársak piaci helyzetét hátrányosan befolyásol ja, és pontosan az eredeti szándékkal ellentétben piacromboló hatású. Nem az adókedvezmény ellen szólok, hanem azt javaslom, hogy a gazdasági erőfölény fogalomkörébe esetlegesen tartozzon bele az adókedvezmény, az adómentesség és más állami költségvetési t ámogatás is. Ha az ebből származó gazdasági erőfölény létrejön, és a vállalkozó ezzel visszaél, vonatkozzon rá a törvény tiltó hatálya. Ilyen értelmű módosító javaslatomat írásban is megtettem. Köszönöm figyelmüket. (Taps jobbról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : K öszönöm. Szólásra következik Pál László képviselő, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Elnök Úr ! Tisztelt Ház! Megpróbálom elkerülni a tiszteletköröket az anyag dicséretével kapcsolatban, úgy érzem, erről elé g sok szó elhangzott. Nem azért dicsérném, mert még az előző kormányzat készítette elő az anyagot, úgy érzem, átvette a jelen Kormány a jelentős részét. Még szidni is fogom az anyagot, mert van néhány elem, amit úgy érzem, módosítani kellene benne. Sikeres ebb lett volna a mai tárgyalás akkor, ha az árakról szóló törvénnyel együtt tárgyalnánk, hiszen számos érvet meg fogunk ismételni a hét végén, ami ehhez a kérdéshez is kapcsolódik. Talán egy kicsit gyorsította volna a Parlament munkáját, ha az összefüggése k miatt együtt kerül napirendre a két téma. Jónak tartja a szocialista párti frakció ezt a törvényt, ezen az alapon tartja célszerűnek előre haladni a piacgazdaság építésében. Ugyanakkor az ellentmondásról is elhangzott néhány mondat, amit én is szeretnék aláhúzni. A törvény rendkívüli módon hasonlít azokra a törvényekre, amelyeket valóban működő piacgazdaságokban elfogadtak, és használnak ma is. Ezek a piacgazdaságok lényegesen nagyobb méretű gazdaságok, mint a mienk. Az ellentmondás nem a törvények között látszik lenni, hanem a valóságban. A nyugateurópai piac valósága és a magyar valóság nincs annyira közel egymáshoz, mint azok a törvények ehhez a törvénytervezethez. Ezért az az érzésünk, hogy valójában csak folyamatában, tendenciájában lehet érvényesíte ni ezt a törvényt teljes mértékben, hiszen gondoljanak bele, hogy 1991. január 2től kezdve számos vállalatközi megállapodás válhat törvénytelenné. Sokkal nagyobb számú, mint egy valóban működő piacon. A magyar vállalatok jelentős része, ha nem is akar pia ckorlátozó magatartást folytatni, az egymás közötti megállapodásaival – tekintettel a piac kis méreteire és a vállalatok nagy méreteire – monopolisztikus lépéseket, piacellenes lépéseket tesz és támadhatóvá válik. Javasoljuk ezért, hogy fontoljuk meg még e gyszer azokat a mértékeket, amelyeket a törvény előirányoz a versenyhelyzetet korlátozó mértékekként – emlékezzenek vissza, hogy az 5. § 5%ban, a későbbi §ok 30%ban tesznek korlátozó intézkedéseket. Ezek a százalékok
