Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 15. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
469 közemberként pedig a törvényeknek, vagy valami hasonlót lehet elképzelni. Mindenesetre ez logikai nonszensznek tűnik számomra. Kérdés az is, hogy kik lesznek a versenytanács tagjai. Vajon a versenytanács tagjai azok mind csak a Versenyhivatalnak az alkalmazottai leszneke vagy külsősök is. Mert ez utóbbi esetben viszont nem érthető az a megkötése a törvénytervezetnek, hogy nem folytathatnak más kereső foglalkozást, csak a tudományos, oktatói és szerzői jo g védelme alá eső tevékenységet. A kettő között valami logikai rés tátong – számomra legalábbis. Kérdés az is, hogy nem ésszerűbb lennee a Versenyhivatal elnökét és elnökhelyetteseit határozott és esetleg különböző időszakra kinevezni, abból a célból, hog y az első kinevezéstől eltekintve, egymást váltva lépjenek hivatalba. Visszatérve a törvény elejéhez: az általános rendelkezések című részben tulajdonképpen élénken kifogásolható, hogy kimaradt egy utalás – ami talán az Alkotmányból is hiányolható – , nevez etesen az, hogy a versenyt csak a törvény korlátozhatja. E nélkül az utalás nélkül úgy tűnik, hogy itt mi a XX. század végén egy teljesen szabadversenyes rendszert próbálnánk megteremteni, amely meglehetősen illuzórikus és anakronisztikus. Egyébként ezen t ervezet tervezetéül szolgáló előző anyagban ez az utalás a 4. § 2. pontjában benne is volt található. Nem nagyon érthető, miért maradt ki onnan. Ugyancsak az Általános rendelkezések című részben tűnne szükségesnek leszögezni, hogy a törvény hatálya a válla lkozókon kívül az állami és társadalmi szervezetekre is kiterjed, hogy azok tevékenységük során kötelesek tiszteletben tartani ezen gazdasági versenytörvény szabályait. Esetleg szükséges lenne utalni arra, hogy az Állami Vagyonügynökség is tiszteletben kel l, hogy tartsa legalábbis az ezen törvény 1 – 4. fejezetében előírtakat munkája során, és annak megfelelően kell eljárnia adott esetben. Miközben úgy érezzük, hogy egyértelmű törekvés kell hogy mutatkozzon a politikai és ideológiai alapokon szerveződött és l étrehozott, piacidegen jelenlegi monopóliumok tevékenységének felülvizsgálata során, ugyanakkor nem szabad arról elfeledkeznünk, hogy az üzleti alapokon, tehát egy piacgazdaságban szerveződő és alakuló monopólium mint struktúra nem önmagában rossz, hanem c sak akkor rossz, ha egyúttal versenyellenes magatartást is fejt ki. Ezt azért kívánom itt megemlíteni, felhozni a törvénytervezet védelmére, mert – azt hiszem – , két képviselői módosító indítvány foglalkozik – ami eddig benyújtásra került – , a monopóliumok felbontásának, illetve létrejöttük megakadályozásának kérdésével, számomra meglehetősen ortodoxnak tűnő módon. Kérem, azt látnunk kell – és ebben a törvénytervezet szellemével abszolút egyetértek – , hogy nem maga a monopólium rossz, hanem csak az a rossz, ha ez a monopólium versenyellenesen működik. Ezért mi a magunk részéről kifejezetten támogatjuk a törvénytervezet 15. és 17. §ait, ezeknek benne kell szerepelniük. Ha az óriás monopólium hatékony és mindannyiunk hasznára fejti ki tevékenységét, akkor ám legyen és működjön. Tessék arra gondolni, hogy hány óriás cég van, amely a monopolprofitját visszaforgatja a k+f tevékenységébe, s ezáltal tulajdonképpen mindnyájunk hasznára és üdvére saját árait, saját költségeit szorítja le. A monopóliumok az ipar sok t erületén tulajdonképpen az innováció lokomotívjai voltak, mint például a számítástechnikában, a repülőgépgyártásban, a távközlésben, s biztos lehetne még más területeken is említeni. Nem teljesen érthető továbbá, miért maradt ki – a tudomásunk szerint a le gtöbb külföldi versenytörvényben, de az előző magyar törvényekben is szereplő – dömpingár kialakítását tiltó paragrafus. Lehet, hogy ez ma még nemigen jellemző mértékben előforduló anomáliája a hazai gazdasági környezetnek, a hazai előpiaci állapotoknak, d e azért mégis, ha a törvény más paragrafusaiban előremutató, akkor talán érdemleges lenne ezzel is itt foglalkozni. A fogyasztóvédelemre vonatkozó fejezet nyilván a teljességre való törekvés nélkül készült, ezért a fogyasztóvédelemre vonatkozó fejezet rész leteibe nem érdemes belemenni. Egyet kellene kiemelni, hogy egy fogyasztóvédelmi törvény mielőbbi elkészítése szükségesnek tűnik.
