Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 10. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - Az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok (az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény és az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvény) módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
187 pillanatban megszűnik ez a függő helyzet. Ezt azért is tartom fontosnak, mert szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy a (6) bekez dés elfogadása esetén az elkülönített gazdasági egységben működtetett vagyonrészek zárolva vannak. Ezért volt az a javaslat, ami alapján nem lehet bevinni gazdasági társaságba, elvonni ezt a működtetett vagyont. Ennek a gazdasági hatásait nem kívánom részl etezni, egy 34 hónapos blokkolása ennek a vagyonnak milyen gazdasági következményekkel járhat. Meg kell jegyeznem egyébként azt is, hogy ehhez a bekezdéshez és ebben a körben nyújtott be módosító javaslatot a gazdasági bizottság, amelyik azt mondta, hogy 60 nap legyen ez a bizonyos idő. Ezzel a Kormány egyetért. Ugyanakkor egy bekezdéssel lejjebb – és itt csatlakoznék Szigethy képviselőtársam javaslatához, amelyik azt mondta, hogy 30 nap is elég… az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál a… Korm ány előterjesztése ugyancsak a 90 napos határidőt tartja indokoltnak, ugyanakkor a vállalati tanáccsal működőnél a gazdasági bizottság azt mondja, hogy 60 nap is elegendő. Engem nagyon zavarnak ezek a különböző határidők, amelyekben még a Kormány is erősen bizonytalan állásponton van, és ezek tükröződnek vállalati típusonként. Ez engem igenis megerősít abban, hogy helyes a módosító javaslatom, amely kötelezővé teszi az önálló vállalattá alakítás iránti kérelem elutasítása esetén a dolgozók indítványának a k ötelező megvizsgálását; ugyanakkor le is rövidíti ezt a függő helyzetet, amely korántsem előnyös a gazdaságoknak. Ha pedig belegondolunk, hogy milyen ellenérve volt a Kormánynak ezzel kapcsolatban, mit sért az általam tett javaslat, erre nem tudok válaszol ni, mert a Kormány sem tudott érdemi választ adni. Azt ugyanis nem tartom annak, hogy ne tegyük kötelezővé az alapító szerv részére, hogy ezt megvizsgálja. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy levél, kérelem megy a dolgozók részéről, hogy az alapító szerv ezt ne vizsgálja meg, különösen akkor, amikor ma már alapító szervnek a legtöbb esetben a Vagyonügynökséget kell tekinteni, hiszen a korábbi törvénymódosítások alapján a legtöbb esetben alapító szervnek a Vagyonügynökséget kell tekinteni. Úgy gondolom, hog y ezek, minden olyan érvek, amelyek megalapozzák azt a helyes álláspontot, hogy igenis legyen ez kötelező, és az alapító szerv az adott határidőben döntsön. És úgy gondolom, hogy a költségvetési bizottság – aki támogatta az én javaslatomat – álláspontja me gegyezik az enyémmel. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Kósa Lajos képviselő, Fiatal Demokraták Szövetsége. Átadom a szót. Felszólaló: Kósa Lajos (FIDESZ) KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az á llami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 193as számú törvényjavaslat olyan törekvést valósít meg, amivel alapjaiban egyet lehet érteni. Ez a törvényjavaslat azt a jogviszonyt rendezi, illetve azokat a folyamatokat próbálja könny íteni, amelynek során az állami vállalatok egyes elkülönült gazdasági egységei erről az anyavállalatról leválhatnak. Ez mindenképpen méltányolandó törekvés, és valóban elősegítheti a piaci viszonyok kialakulását és ezen belül a piaci versenyt segíti, hisze n igyekszik ez a törvény minél több piaci szereplőt létrehozni vagy ezeknek a létrejöttét elősegíteni. A törvényjavaslat részletes vitájánál azonban egy fontos problémára szeretném felhívni a figyelmet. Az előbb már ugyan szó esett erről, de én egy más sze mpontú megközelítést szeretnék elmondani. A 193as számú törvényjavaslat 3. §ának (2) bekezdésének a) pontja megszünteti a bírói jogorvoslat lehetőségét az anyavállalat és az elkülönült gazdasági egység szétválása során keletkező problémák tisztázására. E zek a felvetődő problémák alapvetően polgári jogi természetűek és
