Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
1508 Szeretném bejelenteni, hogy köszönöm a szót, de nem kívánok élni vele, de azért megj egyzem, hogy én is reggel írásban a jegyzőknél leadtam, hogy felszólalni szeretnék e törvénytervezetnek a vitájánál – nem került rám a sor. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Remport Katalin kétpercesre kért szót. Felszólaló: Dr. Remport Katalin (MDF) REMP ORT KATALIN, DR. (MDF) Nagyon röviden szeretnék reflektálni, először is, hogy meghal az egész falu egyszerre. Éppen ezért mondtam, hogy nem vezethető be a törvény megjelenésével egyidejűleg ez a törvény, majd csak akkor lehet alkalmazni, amikor az önkormá nyzat felmérte az ingatlanokat. Az év közepétől, valószínűleg a második felétől lehet alkalmazni. (Zaj.) Ami pedig azt illeti, hogy túlzottan alacsony átlagértékkel számoltam: utána lehet nézni, ezen a településen még nem is kritikusan alacsonyak az ingatl anértékek. Én is ügyvéd voltam, mint képviselőtársam – jaj, nem ő volt, elnézést – ; olyan ingatlanról is tudok, amely a körzetemben hét süldőért kelt el. Ennyire minimális értékek vannak azokon a területeken, ahol bizony a lakosságot semmi munkahely nem fo gja meg, üresednek ki az ingatlanok. Valóban ennyiből nem lehet felépíteni, de bizony eladni még ezen az értéken sem lehet – nagyon sok az üres ház. Nem cinikusnak szántam a hozzászólásomat a helyhatósági választásokkal kapcsolatban. ELNÖK (Dornbach Alajos ) : Elnézésüket kérem, kis türelmet kérek, kicsit megnyújtjuk az ülést, de nagyon szeretnénk azoknak a hozzászólását biztosítani, akik előre jelentkeztek. (Közbeszólások: Ne!) Veszélyeztetjük, hogy egyáltalán be tudjuke fejezni a legszükségesebb programoka t, amelyek év végéig ránk várnak. (Zaj.) Felteszem a kérdést, hajlandóe a tisztelt Országgyűlés egy negyedórával meghosszabbítani az ülést. (Közbeszólások: Igen.) Ebben az esetben javaslom, hogy mé g hallgassuk meg dr. Fekete Gyula képviselő urat. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddig tárgyalt adótörvények koncepcióit nem vitattuk meg, mert hiszen ezeket az adókat örököltük, de a most tárgyalt adótörvények koncepcióit vállalnunk kell a jövőben, hiszen most alakítjuk ki, nem háríthatjuk az átkos múltra a felelősséget. Nekem a helyi adók bevezetésére vonatkozó törvényjavaslattal szemben alapvető koncepcionális gondjaim vannak. A legfájóbb koncepcionális kifogásom az, hogy a törvényjavaslat változatlanul erősen fenn kívánja tartani és érvényesíteni az eddig döntően szociálisnak, a jövőben majd államinak és önkormányzatinak mondott tulajdonadók alóli mentességet és különféle privi légiumait. Ez véleményem szerint súlyosan sérti a gazdálkodók közötti versenysemlegességet, csírájában fojtja meg a jelenlegi zsákutcából kivezető lakáspolitika megvalósulási esélyeit. Az elmúlt negyven év gazdálkodásának egyik alapvető koncepcionális hibá ja volt a tulajdonformák első, másod- és harmadrangúságát hirdető sztálini gazdaságpolitikai tétel lényegében töretlen fennmaradása. Ennek jegyében volt adómentes az állami tulajdon, hiszen látszólag logikailag ésszerűtlennek tűnt, hogy egy birodalom önma gát megadóztassa, és ennek jegyében nehezedtek adók az alsóbbrendűnek tekintett, amúgy is elhalásra ítélt magánszektorra. Az elmúlt évtizedekben kezdett felsejleni több közgazdászban – sajnos nem elég sokban, ahogy azt az előttünk álló törvényjavaslat is b izonyítja – az a gondolat, hogy élesen szét kell választani az állam közhatalmi és gazdálkodói tevékenységének adóztatási konzekvenciáit. Ha az állam vagy az önkormányzat gazdálkodásra szánja rá magát, belép a piacra, akkor kell, hogy vállalja annak minden olyan adó- és járulékkonzekvenciáját, amit közhatalmi szereplőként a többi piaci szereplőre kötelező
