Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSÉPE BÉLA (KDNP)
1495 Köszönöm szépen. Következik Csépe Béla képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Csépe Béla, a KDNPképviselőcsoport nevében CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! T isztelt Ház! A magam részről az előttünk fekvő törvényjavaslatot tömören úgy jellemezném, hogy a jövő jogszabálya szorong a jelen kapujában. Azért a jövő jogszabálya, mert nem vitás, hogy az adózási szerkezetnek ezt az irányt kell felvennie. Igazi demokrác ia nincs önkormányzati demokrácia nélkül. Az önkormányzatoknak meg kell alkotni a pénzügyi fedezetét, és itt ezen az úton való elindulásunknak egy jelentős lépése van most itt. Azt hiszem, hogy valamennyi parlamenti párt vezérszónoka, ha szabad így mondani , ezzel az alapállással egyetértett, tehát itt teljes konszenzus, támogatás van a jogszabályt illetően. Nyilvánvaló, hogy nem ilyen egyértelmű a helyzet, ha a jelen kapuját nézzük ebben a pillanatnyi helyzetben, amikor ez a helyi adó rendszere végül is eli ndul. Úgy érzem, hogy a többi három adónemmel összehasonlítva ez okozta, azt hiszem, valamennyiünknek a legkiemelkedőbb problémát, hiszen, mint itt többször elhangzott, a Kormány nem tudta úgy beterjeszteni, hogy mellette adócsökkentést tudott volna indítv ányozni a személyi jövedelemadó területén. Ugyanakkor a bevezetésével kiváltásra kerülnek a tanácsi adók, és ez nyilván üdvözlendő, ez nyilván olyan ellentételezés, amely szintén valamennyire menti a helyzetet. Nem egészen tiszta már az a helyzet, amikor a zt mondjuk, hogy ez egy olyan adórendszer, amelyet ha akar az önkormányzat, bevezet, ha akar, nem vezet be, tehát egy szabadságfok van benne. Nyilvánvaló dolog, hogy a jelen helyzetben, ez az, amire céloztam, a jelen kapujában ez a szabadságfok ütközik a g azdasági kényszerrel. Ez az a konfliktus, ami miatt vannak a komoly problémák. Először az volt a gondolatom, amikor kézhez kaptam a tervezetet, illetőleg hallottam egyáltalán ezekről a tervekről, hogy ennek a bevezetését el kellene halasztani, valamiféle m oratórium kellene erre. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ha megalakultak az önkormányzatok, akkor kell egy jogszabály, amely megindítja ezt a fajta adózást. Tehát én is most már azokhoz csatlakozom, akik azt valljuk, hogy ezt a jogszabályt most be kell vezetni , tehát el kell indulni ezen az úton. Ugyanakkor a moratórium valahogy mégis meg kell, hogy valósuljon, és mi úgy véljük, hogy lényegében itt az önkormányzatok bölcsességére van bízva ennek a moratóriumnak a megléte, annak ellenére, hogy bizonyos gazdasági kényszer mindenütt lesz, de azért én bízom az önkormányzatok bölcsességében, hogy meg tudják találni azt a módot, amit tulajdonképpen ez a jogszabály mint keret biztosít részükre. A magam részéről úgy vélem, hogy ennek az adózásnak az a lényege, hogy itt nem a Parlament határoz meg adókat, hanem kereteket, mozgásteret az önkormányzatok részére, és ezt az önkormányzatoknak kell kellő tartalommal megtölteniük. Hogy ezt kellő tartalommal megtöltsék – nyilvánvaló, hogy közgazdasági tartalomra is gondolok – , az zal kapcsolatban csak kiemelném azt, ami itt is elhangzott, hogy milyen szörnyű dolog lenne, ha azokat a lakásépítőket, akik önerőből a közelmúltban vállalkoztak erre, és lényegében kiváltottak egy állami feladatot – mert régen ez egy állami feladat volt – , most utólag valamiféle olyan terheléssel sújtsuk, hogy megbánják azt, hogy ők egyáltalán lakásépítésbe kezdtek. Nyilvánvaló azonban, hogy az önkormányzatok bölcsességén fog múlni, hogy ez ne következzék be. A lakás és a telek közti különbség. Úgy vé lem, hogy az önkormányzatban, ha a kellő közgazdasági tartalmat felfedezik, nyilván elsősorban a telekadóval fognak élni, hiszen ez egy módja annak, hogy a telekárak felfutását, a telekspekulációt valamiképpen megakadályozzák. Tehát a kezükbe kerül a saját hatókörükön belül egy komoly közgazdasági eszköz, és ez az, amiért elvileg mindenképpen üdvözöljük ezt a jogszabályt.
