Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
1490 Ezek után ismertetem lényegesebb kifogásainkat: az építményadó esetében nem tartjuk igazságosnak a négyzetm éter alapján történő adó megállapítását. A megadott mértékeket ráadásul túlzottan magasnak tartjuk. Tudjuk természetesen, hogy maximum- és minimumértékek egyaránt vannak, ezzel együtt túlzottnak tartjuk. A négyzetméter alapján történő adómegállapítás nem t esz különbséget az épületek kora, állaga, kivitelezésének színvonala között. A forgalmi érték alapján történő adóztatást ugyanakkor ma kivihetetlennek tartjuk. Képtelenség ugyanis, hogy az önkormányzatok minden egyes építmény forgalmi értékét képesek legye nek meghatározni egy adott településen. Ráadásul a mai magas infláció mellett ebből az következne, hogy az önkormányzatok az inflációt adóztatják, évente megállapítva az ingatlan értékét. A legfőbb indoka annak, hogy nem értünk egyet az építményadó bevezet ésével, nem ez. Közismert, hogy Magyarországon a munkabérek nem tartalmazták az otthon megteremtésének a költségeit, mert a szocialista állam elméletben magára vállalta a lakás biztosításának feladatát. Természetesen, mint annyi más kötelezettségének, enne k sem tett eleget. Az állam a '70es évek végétől fokozatosan kivonult a lakásépítésből, ezt a terhet az állampolgárok vállára rakva. A magánerős lakásépítést különféle kedvezményes hitelkonstrukciókkal ösztönözte. Ennek keserű poharát majd a költségvetési vita során fogjuk egymás kezébe adogatni. Közismert azonban, hogy a hitelekkel együtt is rendkívüli fizikai és anyagi megterhelést jelentett a családok számára saját otthonuk megteremtése. Gondoljunk csak a több százezer, kalákában 56 év alatt felépült c saládi házra például vidéken, kis településen. Ezek a családok áldozatvállalásukkal, lemondásukkal saját településük és a népgazdaság vagyonát gyarapították. Vajon szabade ezért őket egy magas adóval megbüntetnünk? Jelenleg a házadó működik. Itt az egyedü lálló családi házak 100 négyzetméterig adómentesek, társasházak esetén a lakások 80 négyzetméterig adómentesek. A korábban felvett hitelek 30 éves adókedvezményt kaptak, az újabban felvettek 10 éves adókedvezményben részesülnek. Súlyosan bántaná az érintet tek igazságérzetét, ha ezek a kedvezmények utólag megvonásra kerülnének. Mindezek következményeként javasoljuk az építményadó törlését a törvényjavalatból. A telekadó esetében sem értünk egyet a négyzetméter alapján történő adókiveté ssel. A telek forgalmi értékei tízhúszszorosai is lehetnek egymásnak, elfogadhatatlannak tartanánk, hogy egy szabolcsi faluban egy azonos nagyságú telekért ugyanakkora adót fizessenek, mint egy budapesti jobb kerületben lévő, azonos nagyságú területért. E zért a törvényjavaslat ezen részét törölni javasoljuk. A korrigált forgalmi érték alapján történő adókivetést ezzel szemben lehetségesnek tartjuk a telkek esetében. Egyegy adott település önkormányzata számára nem fog megoldhatatlan feladatot jelenteni az on településrészek kijelölése, melyek esetében a forgalmi érték eltér egymástól. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a telkek értéke nem csak az infláció miatt változik, hanem befolyásolja azt például a spekuláció, vagy például az is, hogy az önkormányzat egy ad ott területen olyan infrastrukturális fejlesztést hajtott végre, melynek értéke beépül a telek értékébe. Nem értünk egyet a vállalkozók kommunális adójának kivetésével sem. Ma, amikor a munkanélküliség növekedésével kell számolnunk, megengedhetetlennek tar tjuk a foglalkoztatottak száma alapján történő adóztatást, ezért ezt a részt is törölni javasoljuk a törvényjavaslatból. A vállalkozók – nagyon helyesen – a helyi adókat költségként számolhatják el – hallhattuk az expozéban is. Ezek után nem értjük, hogy m iért nem tehetik meg ugyanezt a magánszemélyek is, ezért javasolni fogjuk a személyijövedelemadótörvény tárgyalásakor, hogy a helyi adó az adóalapból levonható legyen. Javasoljuk továbbá, hogy a lakosság számlával igazolt infrastrukturális beruházásai a h elyi adókkal szemben elszámolhatóak legyenek. Ezeket a módosító indítványainkat, valamint más kisebb jelentőségűeket is korábban benyújtottuk.
