Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁLLAY KRISTÓF (független)
1453 bizalmat, és én bízom ezekben, bízom ezeknek az erejében. Épp ezért hitem és meggyőződésem szent az ország pénzügyi és gazdasági talpraállásában." Az ország gazdaságilag három év múlva talpraáll. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Kállay Kristóf a független képviselők csoportjának nev ében. Kállay Kristóf, a független képviselők nevében KÁLLAY KRISTÓF (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ország életében meghatározó jelentőségű az éves költségvetés, ezért ennek megalapozásához elengedhetetlen egy reális és tételesen kidolgozott és az Országgyűlés által is megtárgyalt gazdaságpolitikai koncepció. Ez pedig ma hiányzik, és meg is látszik a benyújtott anyagon. A költségvetésnek arra is alkalmasnak kell lennie, hogy ha van koncepció, ha ennek legalább van meghatározott irányvonala, akkor a gazdaság szereplői a termelőket és a fogyasztókat egyaránt ebbe az irányba tereljék. Így aztán koncepció hiányában igen nehezen kezelhető ez az anyag, hiszen nem olvasható ki belőle, hogy a Kormány milyen prioritásokat alkalmaz. Úgy tűnik, a szükséges info rmációk hiányában, pusztán az idei költségvetés számait próbálták egy kicsit átpofozni. Kétségtelen pozitívumként értékelendő viszont, hogy ez a költségvetés már tartalmazza a Magyar Köztársaság összes bevételét és kiadását, nem hagy ki tehát olyan, külföl di kapcsolatokból eredő tételeket, amelyek ugyancsak egyensúlyrontóak, de a korábbi költségvetésben nem szerepeltek. Az is igaz, hogy ebből is adódik látszólagos, tehát a számokban szereplő, a valós helyzetet azonban nem érintő egyenlegromlás. Azt is el ke ll ismerni, hogy a Kormány a költségvetésben megkísérel néhány olyan területen javítani, ahol már halmozódtak a problémák, gondolok itt az oktatásra és az egészségügyre, de ezt sem oldja meg elfogadható szinten. Ennyi bevezető után vizsgáljuk meg, milyen b evételekre is számít a Kormány a következő esztendőben. Hiszen minden tervezés a forrásokon alapul, bár a teljes anyagot áttekintve, kétségeim vannak afelől, hogy így s nem éppen fordítva, a kiadások oldaláról kezdték összeállítani a törvényt. Ami elsőként szemet szúr, a csökkenő termelés mellett vajon biztosak lehetünke abban, hogy az itt leírt, közel 17%kal fog növekedni a vállalkozási nyereségadóból befolyó összeg. Ugyanígy megkérdőjelezhető az ÁFA összege is, hiszen várható, hogy a lakossági fogyasztá s jelentős mértékben csökken. A költségvetés forrásai közül a legjelentősebb mértékben a lakossági jövedelemadóbevételeket szándékoznak növelni az idei, várható közel 130 milliárd forintról közel 180 milliárd forintra oly módon, hogy a központi költségvet ésbe az idei 50 milliárd forint helyett 132,5 milliárd folyjon be. S ezt egy olyan időszakra tervezik, amikor a jövedelemadó fizetésére kötelezhető lakosság aránya demográfiai okból csökken, nő ugyanis a nyugdíjkorhatáron felüliek aránya, ami 1986ban még 21,7 százalék volt, 1990 elejére már 23 százalék körüli, és közben nőtt a korkedvezményes nyugdíjasok száma is, s ugyancsak nő a munkanélküliek száma. Tehát az ugrásszerűen növekvő jövedelemadónövelést kisebb létszámú körből várják, akik terheit a helyi a dók még tovább is növelhetik. Bár nincs módom a tételes adatok hiánya miatt annak ellenőrzésére, hogy az indokolásban szereplő 810%os reálbércsökkenés és a körülbelül 4%os reáljövedelem visszaesés valószínűsíthetőe, de ha feltételezzük is azt, hogy ez átlagosan reális, akkor is jó eséllyel előre jelezhető, hogy a jövedelemadóbevételek ugrásszerű növekedése, a fogyasztási cikkekben még meglévő ártámogatások csökkentése, amelyben a háztartási energia ártámogatása, a helyi közlekedésé és más tételeké együ ttesen 40,1 milliárd forintról 30,5re való mérséklést jelent, ez az aktív kis- és közepes jövedelmű családokat fogja a legérzékenyebben érinteni. Ebben a körben tehát az életszínvonal drasztikus csökkenése várható.