Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PETŐ IVÁN, DR. az SZDSZ frakcióvezetője:
1430 Én nem is csak arra gondolok, amire itt már jó néhány utalás elhangzott, és a miniszterelnök úr múlt heti beszéde hangsúlyosan kívánt vele foglalkozni, hogy milyen sötét fellegek elébe nézünk, mármint a jövő évi gazdálkodással kapcsolatban. Nem is arra gondolok, hogy a múlt terhes öröksége miatt milyen nehézségekkel kell megküzdenünk, hanem arra gondolok, hogy a Parlament milyen állapotban kapta meg ezt a költségvetést, illetve milyen lehetősége nyílik a Parlamentnek arra, hogy ezt a költségvetést érdemben vitassa. Attól, hogy az ország gazdasági állapota olyan, mint amilyen – és ebben nincs túl nagy különbség a jelen lévő pártok véleménye között – , attól még érdemi költségvetési vita folyhatna ebben a Parlamentben. Azt gondolom, ha nem lesz igazán komoly vita a Parlamentben, az nem a gazdaság állapotának következménye, hanem más tényezőknek a következménye. Mindannyian tudjuk – legfeljebb az ellenzéki pártokat ez súlyosabban és érzékenyebben érinti – , hogy a jövő év gazdálkodását meghatározó törvény tervezeteket, a jövő évi gazdaság működési szabályait jelző törvénytervezeteket milyen késedelmesen terjesztette elénk a Kormány, és különösen áll ez a költségvetésre. A televíziónézők, rádióhallgatók talán nem tudják, én csak jelezni szeretném a nézők szá mára, hogy itt a Katona Tamás asztalán látható paksaméta nem a teljes költségvetési paksaméta. A képviselők ezt, illetve az ennél nagyobb paksamétát alig egy héttel ezelőtt kapták meg. Talán az átlagos tévénéző, aki nem jártas a költségvetési ügyekben, ő i s föl tudja mérni, hogy egy ilyen csomagot mennyire alaposan lehet tanulmányozni egy hét alatt. Ennél azonban jóval nagyobb baj, hogy a költségvetés olyan állapotban került a Parlament elé, hogy nagyon nehéz lenne még a költségvetési ügyekben járatos képvi selőknek is tájékozódniuk. Hát még a költségvetési ügyekben kevésbé járatos képviselőknek! Azt gondolom, a költségvetési tervezetnek az a rögzített formája, amit kézhez kaptunk, lehetetlenné teszi, hogy a parlamentarizmus szokásos követelményeinek megfelel ően a Parlament ellenőrzést gyakoroljon a költségvetési törvény végrehajtása felett! Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy a költségvetési tervezet állapotán túl a költségvetés megtárgyalására rendelkezésünkre álló idő, ami tulajdonképpen ez az év, hiszen mi ndannyian tudjuk, hogyha ebben az évben nincs költségvetés, annak komoly nemzetközi gazdasági következményei is lesznek, eleve – függetlenül a költségvetés előállításának színvonalától – lehetetlenné teszi azt, hogy itt érdemi költségvetési vita folyjon. J ó néhányszor elhangzott már az elmúlt napokban, hetekben, de újra meg kell említenem, más országokban a költségvetési vita ennél sokkal egyszerűbb, áttekinthetőbb gazdasági helyzetben is, hónapokig tartó vita, és ez nem véletlen! Bár együtt végighallgattuk a Számvevőszék elnökének szóbeli kiegészítését az írásos tájékoztatóhoz, és képviselőtársaim – ugyanúgy, mint én – megkapták a Számvevőszék írásos tájékoztatóját, mégis kénytelen vagyok néhány tézist kiemelni ebből a Parlamenten túli közönség számára. Arr ól van szó, hogy annak a látszatát elkerülendő, hogy itt valami ellenzéki elfogultságról lenne szó, inkább a Számvevőszék hideg és mondhatni, tárgyilagos jelentését idézem, vagy legalábbis ennek tartalmát kívánom jelezni annak illusztrálására, hogy milyen költségvetést kaptunk kézhez. A Számvevőszék jelentésének – legalábbis nemcsak én, hanem más képviselőtársaim is úgy ítélték meg – fő mondanivalója az, hogy a költségvetésnek rossz a megalapozottsága. Újólag visszatérő kijelentés a Számvevőszék írásos jele ntésében, hogy a bevételek sok helyen bizonytalanok. A feladatok és a rendelkezésükre tervezett pénzek kapcsolata a költségvetésben nem követhető – írja a Számvevőszék. Ahogy Becker Pál képviselőtársam is idézte, a Számvevőszék véleménye szerint a költségv etés ellentétes az önkormányzati és a számvevőszéki törvénnyel. A mi szakértőink szerint a Számvevőszéknek ebben a megállapításában igaza van. Valóban nem itt kell ezt megvitatni, de tényként mégiscsak érdemes megemlíteni, ugyanúgy, ahogy Becker Pál megeml ítette. Továbbá azt állítja a Számvevőszék, hogy a központi nagyberuházások irreális összeggel szerepelnek a költségvetésben. Továbbra is homályos, nem világos az elkülönített állami alapokra fordítandó összegek felhasználásának módja. Ez, mint tudjuk, nem csak a most ellenzéki pártok
