Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
1416 A módosítást külön kiegészítés tartalmazza; ezt rövidesen az asztalukon fogják látni, tudomásom szerint most sokszorosítják. Hasonlóképpen a szakképzéssel kapcsolatos költségvetési előirányzat átcsoportosítására az ágazati tárcák tól a Munkaügyi Minisztériumhoz még nem kerül sor, erre előreláthatóan csak januárban lesz mód. Szintén folyamatban lévő ügy, hogy a megyei szinten ellátott szakigazgatási feladatok egy részét a központi költségvetés veszi át. A Kormány igyekszik olyan ará nyokat kialakítani, hogy az indokolt hatósági és más szolgáltató tevékenységekben a centralizált irányítás a szakapparátusi munka minőségét javítsa, de ne alakulhassanak ki az önkormányzatokra rátelepülő minisztériumi hivatalok. Az intézményi kört érintő ú gynevezett automatizmusok általános mértéke sajnos igen alacsony. A költségvetés jövedelmei erre adnak lehetőséget. Az úgynevezett szintrehozásokkal és bizonyos területeken a fejlesztésekkel együtt azonban ez nem olyan kevés! Külön ki szeretném emelni, hog y a Kormány annak érdekében, hogy az alapvető intézményi szolgáltatásokat biztosítsa, a szűkös forráslehetőségek ellenére – mint arra majd kitérek – az oktatásban és az egészségügyben külön bérpolitikai intézkedésekre tesz javaslatot. Az oktatásban a beter jesztett költségvetési javaslat 20 százalékos általános intézményi bérautomatizmuson felül 10 százalékos bérfejlesztést irányoz elő. Mindez azt jelenti, hogy a pedagógusok lényegében egy esztendő alatt több mint 60 százalékos béremelésben részesülhetnek. E zért, ha igaz is a kréta, amit szeretnének a pedagógusok látni bővebben, azt azonban el kell ismerjék, hogy a Kormány elébe ment, nem tegnap született meg ez a javaslat. Elébe ment a kívánalmaiknak, és méltányolja rendkívül nehéz helyzetüket az elmúlt évek folyamán. Hasonlóképpen, az egészségügyi dolgozókat érintő bérpolitikai koncepció megvalósításának első két ütemében, az elmúlt évben és az idén az egészségügyi szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottak – orvosok, gyógyszerészek, más egyete mi végzettségűek, szakdolgozók – bérfejlesztése valósult meg. A harmadik ütemben a gazdasági, műszaki, ügyviteli, fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérrendezésére, illetve az egyes munkakörök, állománycsoportok közötti bérfeszültségek mérséklésére ke rül sor a népjóléti tárca szorgalmazására, és a Kormány ezt akceptálta. Hasonlóképpen, az igazságszolgáltatásban dolgozók korábban igen méltánytalan bérhelyzetén kívánt javítani a bevezetésre kerülő előmeneteli és bérrendszer, amit nemrég tárgyaltak meg a tisztelt képviselőtársak. Így az igazságszolgáltatásban dolgozók az általánosan érvényesülő 20 százalékos bérfejlesztéssel szemben ugyancsak több mint 60 százalékos béremeléshez jutnak. Az akadémiai intézetekben a kutatók bérhelyzetét is javítani kívánja a Kormány. A bérautomatizmusokon felül a 220 millió forintot, amit a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésében növekményként biztosít, erre a célra szánta. A keret elosztásáról az érdekegyeztetési mechanizmus során az érdekeltek maguk döntenek. Nyilvánval ó, hogy nem engedheti meg magának az ország a brain draint, a legtehetségesebb kutatóink elszívását kis hazánkból. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésből finanszírozott pénzbeli juttatásoknál az általános emeléssel szemben igyekeztünk a rászorultságo t mérlegelő megoldásokat előtérbe helyezni. Ez érvényesül a családi pótléknál, a felsőoktatási hallgatók pénzbeli támogatásánál és az önkormányzatok normatív állami hozzájárulási jogcímeinek a kialakításánál is. Itt külön szólok a családi pótlékról. A csal ádi pótlék infláció miatti emelésére az állami költségvetés differenciált megosztással átlagban mintegy 350 forintot irányoz elő. A költségvetési javaslat további mintegy 150 forint összegű családi pótléknak megfelelő összeget a Népjóléti Minisztérium álta l kidolgozandó elosztási rendszerben csaknem 4 milliárd forintot a helyi nevelési segélykeretek növelésére szán.
