Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 10. hétfő az őszi ülésszak 23. napja - A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS GÁBOR (KDNP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
1401 Mindezekkel együtt a szakoktatás biztonsága érdekében tett lépé snek is örülni kell. Ezért egészében támogatom és elfogadásra javaslom a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szép en. Következik Kovács Gábor képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Kovács Gábor (KDNP) KOVÁCS GÁBOR (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törv ény kétéves alkalmazása felszínre hozta hiányosságait. De el kell ismerni, hogy segítette a gyakorlati oktatás tárgyi feltételrendszerének a megteremtését, lehetőséget teremtett az iskolák szakmai, gyakorlati képzésének reálisabb fejlesztésére, a termelési színvonal követelményeihez való közelítésére. A benyújtott módosítás igyekszik kiküszöbölni a törvény funkcionálásának zavarait. Valóban szükséges és igazságérzetünknek megfelelő a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok kivételezett helyzetének megszüntetése, valamint annak feloldása, hogy csak szakközépiskola támogatható. A törvényjavaslatot jónak, szükségesnek tartom. A benyújtott módosítási javaslatokkal is egyetértek. A törvényt én úgy értelmezem, hogy a szakmunkásképzés, illetve a szakképzé s szinten tartása állami feladat, és a szakképzési alap a fejlesztést szolgálja; nem csorbítható vele az iskola költségvetése. Ebben az értelemben kívánom támogatni dr. Mihály Zoltán képviselőtársam 1075ös számú módosító javaslatát is. Dr. Mihály Zoltán j avaslata védelmet jelent az intézmények számára abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az anyagi ellehetetlenülés helyzetébe kerül. De ha ez lehetőséget teremt az iskola költségvetésének csorbítására, akkor tulajdonképpen nem segítjük vele a szakoktatás t. Erre szeretném képviselőtársam figyelmét felhívni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Körösfői László képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Körösfői László (MSZP) KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ ( MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A felületes szemlélő számára úgy tűnik, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett sok, nagyon fontos törvénytervezet – az adótörvények, a jövő évi költségvetés, a helyiadótörvény és a többi – közé bekerült egy sokkal lényegtelenebbnek tűnő téma, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosítása. Akik ismerik a magyar szakmunkásképzés jelenlegi helyzetét, azok viszont tudják, hogy egy rendkívül fontos törvénymódo sítás fekszik előttünk. Olyan törvényjavaslat, amely 250 ezer szakmunkásképzésben részt vevő fiatal sorsát, de hatásán keresztül az egész országunk jövőjét is befolyásolja. A gazdasági átalakulás következtében sok vállalat megszűnt, mások átalakultak vagy profilváltást hajtottak végre. A korábbi időszakkal ellentétben a megmaradó vállalatok is sorra igyekeznek kivonulni a szakképzésből. Így a szakmunkástanulók egyre nagyobb számban maradnak gyakorlati oktatási hely nélkül, és a szakmunkásképző iskolák igazg atóinak ma már az a legfőbb gondja, hogy mi módon biztosítsák a munkahely nélkül maradó tanulók gyakorlati képzését. Igen szomorú, hogy gyakran az általános iskolát jó eredménnyel végzett tanulókat is el kell utasítani képzési hely híján. Nem ritka az az e set, hogy az ilyen tanulók szüleinek az iskola igazgatója kénytelen azt javasolni, hogy ő maga keressen gyakorlati oktatási helyet gyermeke számára. Ez nem ritkán azzal jár, hogy míg régebben csak a divatos szakmáknál – fodrász, kozmetikus – , de ma már egy re több más szakmában is a szülők – természetesen csak a tehetősebb
