Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, illetve az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény... - KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
1294 térségek fejlesztésénél kiem elt lehetőséget kaptak az infrastrukturális és a munkahelyteremtő beruházások. Külön örülünk, amikor a törvényjavaslat elismeri, hogy a vállalkozók tagdíjai és támogatásai, amelyeket érdekvédelmi szervezeteiknek fizetnek be, azok közcélokat szolgálnak és e zért teljes adómentességet élveznek, mindenféle korlátozás nélkül. Annak viszont nem örülünk, hogy ugyanakkor a munkavállalók tagdíjfizetései és támogatásai a saját érdekképviseleteik számára a másik törvényjavaslatban, a személyijövedelemadótörvényjavasl atban egy adómentességi korláttal lettek beszűkítve, és ott 150 forint fölött ezek a befizetések, ellentétben a vállalkozókkal, már adókötelesek. Mi úgy gondoljuk, hogy a munkavállalók érdekképviseleti szerveire legalább akkora feladatok hárulnak a követke ző időszakban, mint a vállalkozók hasonló szervezeteire, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk ennek a diszkriminációnak az azonnali megszüntetését. Megértettük az élelmiszerkiskereskedelem amúgy is január 1jétől 35 százalékról 20 százalékra csökkenő ad ókedvezményének elvonására vonatkozó gazdaságpolitikai indokokat. Úgy gondolom azonban, hogy a Kormánynak még egyszer át kellene gondolnia ennek az intézkedésnek a következményeit. Meg kellene vizsgálni, hogy milyen eredménnyel fog ez hatni az alapvető éle lmiszerárak emelkedésére, s azután szépen, lassan, nagyon csöndesen ezt a javaslatot vissza kellene vonnia. Azt nagyon szomorúan vettük tudomásul, hogy a kedvezményezett tevékenységek köréből sikerült kiirtani az utolsó kulturális tevékenységeket is, és tu dom, hogy kész erre a válasz: hogy egyrészt az ágazat nyereségátlaga magas, másrészt pedig nem adóval kell a kultúrát támogatni. De szeretném elmondani: annak ellenére, hogy a kulturális ágazat átlagnyeresége valóban magas, ez az átlag sok mindent eltakar, és a valóban kulturális értéket képviselő művek támogatottsági igénye az elmúlt időben nemhogy csökkent volna, hanem éppenséggel növekedett. Nem tudom, hogy ez a 440 millió forint, ami a költségvetésben az itt kieső adókedvezmény pótlására bevezetésre ker ül, elég lesze erre a kulturális támogatásra. Számomra egyetlen biztató lehetőség látszik ebben az ügyben, ez pedig a kulturális járulék, népszerű nevén a giccsadó felhasználása. Ugyanis azt tapasztalom, hogy irodalmi, zenei, képzőművészeti életünkben a g iccstermékek mennyisége olyan mértékben növekszik napjainkban, hogy ha ezeket tisztességesen megadóztatjuk, akkor nem hinném, hogy gond lenne a valódi kulturális értékek támogatásával sem. Külön szeretnék beszélni a 7. §ban szereplő, elsősorban a külföldi ekre vonatkozó kedvezményekről. Azt támogatjuk, hogy az 5 millió forint értékkel, alaptőkével működő gazdasági vállalatok vagy vállalkozások, amelyekben mindössze 20 százalék külföldi tőkének kell lenni, ezeknek az adókedvezményét megszüntette a módosítás. Támogatjuk, mert magunk is úgy tapasztaltuk, ezekben a vállalkozásokban többnyire kalandortőke, időnként álkülföldi tőke jelent meg, pontosan addig a határig, amennyi az adókedvezmény eléréséhez szükség volt, és a magyar gazdasági életre igazán húzó hatás sal nem volt. Ezért támogatjuk azt, hogy a kedvezmények a jelentősebb befektetések felé irányuljanak, és támogatjuk azt is, hogy ezek a kedvezmények meghatározott időre, öt, illetve tíz évre szóljanak. Úgy látjuk azonban, hogy vannak itt olyan elemek, amel yek most már további módosításra adnának lehetőséget, és erről múltkor Pál László képviselőtársam a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény kapcsán röviden beszélt. Az egyik ilyen változtatható elem az, hogy az ebben a paragrafusban meghatár ozott preferenciákat nem egy visszatartható adókedvezmény, hanem egy kedvezményes adó formájában javasoljuk meghatározni. Tehát nem 100 százalékos, 60 százalékos és 40 százalékos adókedvezményt adnánk ezeknek a vállalkozóknak, hanem 0 százalékos, 16 százal ékos és 24 százalékos kedvezményes adó megfizetésére adnánk lehetőséget.
